B�r a k�lcs�nt nem magunk vett�k fel, t�rleszteni mi fogjuk, kamatostul. Az �llamad�ss�g cs�kkent�s�nek es�lyei l�teznek, de el is j�tszhat�k. Hogyan l�tja a helyzetet L�r�nt K�roly EP-k�pvisel� �s az egykori bankeln�k, Bod P�ter �kos. hirdet�s A sanyar� val�s�g �s a kil�bal�s es�lyei szak�rt�i szemmel. Ahogyan az Eur�pai Parlament k�pvisel�je, L�r�nt K�roly �s az egykori bankeln�k, Bod P�ter �kos l�tja.

A Magyar Nemzeti Bank legut�bbi stabilit�si jelent�s�b�l az der�l ki, hogy a magyar nemzetgazdas�g ad�ss�g�llom�nya 38,4 milli�rd eur�, �s ez a nemzeti �sszterm�k 43 sz�zal�k�t �ri el. Ez az adat el�gg� dr�mainak t�nik innen Budapestr�l n�zve, de Br�sszelb�l n�zve is. Az uni� ugyan keveset t�r�dik az egyes tag�llamok ilyen jelleg� probl�m�ival, de a k�lts�gvet�si egyens�lyhi�nyra odafigyelnek, �s az a c�l, hogy ezt 3 sz�zal�k al� szor�ts�k.

2007. febru�r v�g�n 4416 milli�rd forintot �rt el a k�zponti k�lts�gvet�s devizaad�ss�ga, vagyis minden emberre milli�s nagys�grend� ad�ss�g jut Magyarorsz�gon. L�r�nt K�roly kalkul�ci�i szerint egy �tlagos magyar csal�dra 4,5 milli� forint ad�ss�g jut. Most csak a k�lf�ldi ad�ss�gr�l van sz�. Ez olyan, mintha egy csal�dnak havi 30 ezer forintos kamatfizet�st jelentene, �s ugyanakkor m�g 125 ezer forintos r�szletet is kellene fizetnie. Ugyanakkor a Magyar Nemzet �prilis 18-i sz�ma az APEH adataira hivatkozva �rja, hogy kevesebb mint 3 milli� magyar �llampolg�r fizet szem�lyi j�vedelemad�t. 2000-ben m�g 4 milli�an fizett�k ezt az ad�t. Teh�t a terhet visel�k egyre kevesebben vannak, a teher pedig egyre nagyobb.

L�r�nt K�roly szerint az elad�sod�si folyamat, �gy t�nik, hogy meg�ll�thatatlan, �s ennek el�bb-ut�bb egy nagyon komoly visszaes�s lesz a k�vetkezm�nye. Ez a visszaes�s r�szben m�r most is zajlik, hiszen a k�lts�gvet�si megszor�t�sok, amik t�rt�nnek, �s ennek kapcs�n p�ld�ul az eg�szs�g�gy jelent�s r�sz�nek a felsz�mol�sa, m�r-m�r az �sszeoml�s egyik �sszetev�je. Az Eur�pai Uni� nem oldja meg ezeket a probl�m�kat, �s k�zgazdas�gi oldalr�l megk�zel�tve nincs is megold�sa ennek a helyzetnek. �gy v�li, az orsz�g k�zv�lem�ny�vel mindenk�ppen meg kell ismertetni az orsz�g gazdas�gi helyzet�t. �m ez nem t�rt�nik meg, mert a k�zv�lem�ny els�sorban a politikusok egym�ssal val� vit�j�t hallja, ami eltorz�tva k�zli az adatokat, �s nem a megfelel� s�ly�val �ll�tja be ezeket.

A Magyar Nemzeti Bank nemzeti int�zm�ny, ugyancsak nemzeti hivatal az �llamad�ss�g-kezel� K�zpont. Ezeknek a honlapj�n ott vannak a k�z�rdek� adatok. Fontos lenne-e, hogy ezek nagyobb t�meghez jussanak el, �s m�lyebben tudatosulhasson az emberekben, hogy milyen j�v�nek n�z�nk el�be. L�r�nt K�roly azt mondja, besz�lni k�ne arr�l, hogy ebben a helyzetben mit lehet tenni. Benne vagyunk egy csapd�ban, amib�l nem tudunk magunk kij�nni.

Bod P�ter �kos egyetemi tan�r szerint aggaszt�, hogy m�g 2000-ben m�g t�bb mint 4 milli�an fizettek szem�lyi j�vedelemad�t, az id�n m�r kevesebb mint 3 milli�an. De m�g annyival is nagyobb a baj, hogy aki nem fizet szja-t, az jellemz�en nem fizet t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kot sem. Teh�t nem j�rul hozz� a nyugd�j- �s az eg�szs�g�gyi alaphoz. Teh�t �sszesz�k�l�ben van az ad�fizet�i b�zis, �s az �llami bev�telek nem n�nek kell� m�rt�kben. A nem fizet�k a saj�t j�v�iket sem alapozz�k meg, mert nem k�pz�dik a sz�ml�jukon a biztos�t�n�l kell� befizet�s.

Fogalmazhatunk-e �gy, hogy egy 10 milli� emberb�l �ll� �llamot 3 milli� ember mozgat gazdas�gilag? Bod P�ter �kos azt mondja, ha az szja-t tekinti, akkor val�ban igaz, hogy ezt az 1600 milli�rd forintot nem la lehets�ges 6-7 milli� munkak�pes kor� fizeti, hanem annak a fele. Term�szetesen az �llamnak vannak m�s nagy bev�telei, p�ld�ul �ltal�nos forgalmi ad�, �fa, ami a m�sik hatalmas t�tel, �s elvileg a v�llalati k�rb�l, a nyeres�gad�b�l is j�n bev�tel, de a c�gek nyeres�gad�ja sokkal kisebb, mint a szem�lyi j�vedelemad� �s a fogyaszt�st terhel� ad�k k�re. Arra is utal ez az adat, hogy meglehet�sen bizonytalan l�bakon �ll az az �llami bev�teli politika, amelyik al�l �gy el tudnak t�nni sz�zezrek.

A jegybank stabilit�sjelent�s�b�l az der�l ki, hogy a nemzetgazdas�g ad�ss�ga t�bb mint 38 milli�rd eur� volt a legut�bbi kimutat�s szerint, �s ez a nemzeti �sszterm�knek t�bb mint 43 sz�zal�ka. Ennek az ad�ss�g�llom�nynak egy r�sze szerencs�re nem az �llam ad�ss�ga, hanem c�gek�, �s ahhoz nincsen k�ze az ad�fizet�nek. Az ad�fizet� sz�m�ra az �llamad�ss�g a l�nyeges, �s ennek a m�rt�ke nagy. Ami a legink�bb aggaszt�, hogy az elm�lt n�h�ny �vben nagyon gyorsan n�tt. Eg�sz�ben k�l- �s belf�ldre a magyar nemzeti j�vedelemb�l k�r�lbel�l 4 sz�zal�kot ford�tunk e c�lra. Sokkal t�bbet, mint mondjuk aut�p�lya-�p�t�sre, vagy katonai kiad�sra, vagy fels�fok� oktat�sra, vagy kutat�sra, fejleszt�sre. Egyenk�nt mindegyikn�l nagyobb t�tel a kamatfizet�s.

- Az ad�ss�g visszafogja a gazdas�gi n�veked�st, �s bizonyos �rtelemben bet�bl�zza a j�v�nket. M�sfel�l az�rt l�ttuk azt a '90-es �vek sor�n, hogyha gazdas�gi n�veked�s er�teljes, �s az �llam nem k�ltekezik durv�n t�bbet, mint a j�vedelme, akkor lassan cs�kken az ad�ss�gr�ta. A mostani helyzet az�rt agg�lyos, mert n�h�ny �ve 2002-t�l nagy �temben n� az �llam elad�sod�sa, �s k�l�n�s, de a mostani kiigaz�t�sok, megszor�t�sok, �s mindenfajta ad�emel�si int�zked�sek ellen�re j�v�re is m�g nagyobb lesz az ad�ss�gr�ta. Egy id� m�lva persze cs�kken majd az elad�sod�s �s az ad�ss�gteher. Ezt csak att�l lehet rem�lni, ha az �llam nem halmoz fel akkora deficitet, hiszen tavaly is, az id�n is Magyarorsz�g az uni�ban rekorder a deficitcsin�l�s ter�let�n.

A volt jegybankeln�k szerint el kell �rni, hogy az ad�ss�g a kamatok miatt h�labdaszer�en ne n�j�n. �s csak akkor nem n�, hogyha a k�vetkez� �vekben nem raknak �jabb �s �jabb ad�ss�got hozz�. Onnant�l m�r csak a kamatokkal n�. De h�t a gazdas�g is n�vekszik.

- Sajn�latos m�don a magyar gazdas�gi n�veked�si �tem most, 2007-ben messze elmarad a szomsz�dok n�veked�si �tem�t�l. Teh�t ha a k�rd�s �gy sz�l, hogy lehet-e kim�szni az ad�ss�gcsapd�b�l, a v�lasz az, hogy persze, lehet. Magyarorsz�g is sokat jav�tott, mondjuk 1990 �s 2001 k�z�tt. �s lehet-e rontani rajta? A v�lasz az, hogy sajn�latos m�don lehet, mint ahogy 2001 �s 2007 k�z�tt romlott a helyzet, �s ahogy ismerem az adatokat, 2009-ig nem is l�tok javul�st.

Moln�r P�l interj�ja nyom�n