"Az, hogy a rend�ri vezet�k gyakran rutinszer�en megv�dik jogszer�tlen�l elj�r� beosztottjaikat, nem folytatnak le p�rtatlan, alapos vizsg�latot jogs�rt�s gyan�ja eset�n, valamint hogy sokszor joger�s b�ntet�b�r�s�gi marasztal� �t�let eset�n sem bocs�tj�k el a rend�r�ket, azt sugallja, hogy a rend�r�k a t�rv�nyek felett �llnak: esetleges jogs�rt�seiknek nincs val�s k�vetkezm�nye" - �ll a k�zlem�nyben.

A szervezet szerint a probl�m�hoz nagyban hozz�j�rul az, hogy a rend�ri vezet�s mellett az igazs�gszolg�ltat�si rendszer szerepl�inek t�bbs�ge is igen eln�z� a rend�r�k �ltal elk�vetett b�ncselekm�nyekkel kapcsolatban. A Legf�bb �gy�szs�g statisztik�i szerint a rend�ri b�ntalmaz�s miatt tett feljelent�sek nyom�n indult �gyek rendk�v�l ritk�n, az esetek 5-10 sz�zal�k�ban jutnak el v�demel�sig - �rt�k.

A Magyar Helsinki Bizotts�g arra h�vta fel a figyelmet: a rend�ri vezet�snek sz�ban �s tettekben egy�rtelm�v� kell tennie, hogy a s�lyos jogs�rt�st elk�vet� rend�r�ket nem t�ri meg az �llom�nyban, az �gy�szs�gnek biztos�tania kell, hogy a rend�ri b�ncselekm�nyek nyomoz�sa minden esetben kifog�stalan legyen, �s a b�r�s�goknak azonos m�rc�vel kell m�rni�k a civileket �s a rend�r�ket. "E szeml�letv�lt�s n�lk�l a rend�rs�g mor�lis v�ls�g�b�l nincs ki�t" - olvashat�.