N�pszabads�g - Kun J. Vikt�ria - 2007. m�jus 23.


Egy egyszer� vissz�rm�t�t�rt 100 ezer, s�rvm�t�t�rt 300-350, epek�-elt�vol�t�s�rt 300 ezer, egy-egy komolyabb gerinc-helyre�ll�t� oper�ci��rt ak�r n�gymilli� forintot fizetve nem kell kiv�rni a sort. Az orsz�g egyes int�zm�nyeiben m�r megvan a lehet�s�g, hogy v�rakoz�s n�lk�l ell�ss�k a betegeket. (M�r ha nem s�rg�s beavatkoz�sr�l van sz�, mert azt mindenk�ppen azonnal v�gre kell hajtani.)

Az int�zm�nyvezet�k szerint dr�maian megn�tt az el�jegyz�si id�: Miskolcon egy epek�m�t�tre tavaly ilyenkor m�g egy h�ten bel�l sorra lehetett ker�lni, ma legal�bb hath�tnyi a v�rakoz�s. S�rvm�t�tn�l k�t h�tr�l h�rom h�napra n�tt a t�relmi id�. Az Orsz�gos Gerincgy�gy�szati K�zpontban a cs�p�m�t�tre a kor�bbi f�l helyett egy �vet kell v�rni, de aki ma jelentkezik be egy stabiliz�ci�s gerincm�t�tre, 2010 m�sodik negyed�v�n�l kor�bbi id�pontra nem sz�m�that. P�csett a halaszthat� �rseb�szeti m�t�tekre k�t h�t helyett m�sf�l h�nap az el�jegyz�s.

A v�r�list�t azonban meg lehet ker�lni. Csak p�nz kell hozz�. Miskolcon egy alv�llalkoz�val szerz�dtek, aki azokon az �gyakon, amelyeket nem fogadott be a biztos�t�, az int�zm�ny orvosaival �s m�szereivel v�gzett ell�t�sokat �rt�kes�ti. Csiba G�bor, a k�rh�z f�igazgat�ja szerint a biztos�t�t�l kapott �r k�t-k�t �s f�lszeres�t k�rik a betegekt�l.

P�csen azt tervezik, hogy nonprofit v�llalkoz�st alak�tanak, amely az el�jegyz�st vezet� klinik�t�l f�ggetlen�l veszi fel a fizet�k�pes betegeket. A v�rosban a csonts�r�s�g-m�r�sn�l vezett�k be ezt a m�dszert: ha valaki nem akar f�l �vet v�rni, egy v�llalkoz�n kereszt�l kifizetheti a vizsg�latot.

Az eg�szs�g�gyben ma b�rki, b�rmilyen ell�t�st ny�jthat az OEP finansz�rozta szolg�ltat�sokon k�v�l is. Vagyis, ha az orvosok valahol �gy gondolj�k, hogy munkaidej�k�n k�v�l vizsg�latokat v�geznek, vagy orvosi ell�t�st ny�jtanak, ehhez pedig az int�zm�nynek van szabad kapacit�sa, elegend�, ha l�trehoznak erre egy k�l�n v�llalkoz�st, amely esetr�l esetre haszn�lati d�jat fizet a m�szerek�rt, �llja a felhaszn�lt anyagok �r�t, �s ell�thatj�k a fizet�s betegeket. Ezenk�v�l fizikailag is el kell k�l�n�teni a fizet� betegek sz�m�ra fenntartott r�szleget.

A ter�letileg az int�zm�nyhez tartoz� betegeket k�telez� ell�tni, de ha marad szabad kapacit�s, az �rt�kes�thet�, tudtuk meg Moln�r Attil�t�l, az OEP finansz�roz�si f�oszt�ly�nak helyettes vezet�j�t�l. L�nyegesen t�bb �gyra van �NTSZ-enged�ly, mint amennyit fizet a biztos�t�. Ezekhez el kell k�l�n�teni egy m�t�t, teljes szem�lyzetet, vagyis teljesen �gy kell m�k�dtetni, mint egy mag�nint�zm�nyt. Ha ez nem t�rt�nik meg, a k�rh�z leg�lisan nem v�llalhat "mag�nbeteget", de ha a p�ciens �gy d�nt, hogy lemond az OEP-finansz�roz�sr�l, s kifizeti az ell�t�s�t, legfeljebb egy c�lzott ellen�rz�s vihet az eset nyom�ra. Moln�r Attila szerint ugyanakkor a hossz� el�jegyz�s gyakran az int�zm�nyek "j�t�ka".

A v�r�list�k kialakul�s�nak okait az OEP hamarosan vizsg�lni fogja. �gy p�ld�ul a felt�n�en megugrott cs�p�prot�zis-el�jegyz�sn�l is megn�zik: val�ban indokolt-e annyi beavatkoz�st v�gezni, mint amennyit az int�zm�nyek v�llalnak.