2007.05.03


A kezdem�nyez�i szerint a jobb�t�s sz�nd�k�val. �gy v�lik: az SZDSZ foglyul ejtette az orsz�got, �s nem hajland� ebb�l a szerep�b�l kil�pni; egy kis l�tsz�m� ultraliber�lis csoport r�er�lteti a t�bbs�gre a saj�t v�lem�ny�t, r�er�lteti a koal�ci�s partnerre, �s ezzel r�er�lteti az eg�sz orsz�gra. Lanczendorfer Erzs�bet, a Kereszt�nydemokrata N�pp�rt parlamenti k�pvisel�je �ll�tja: a jogalkot�s sor�n az erk�lcsi elv�r�sokhoz val� igazod�s lenne a legfontosabb.

Lanczendorfer Erzs�bet:

- Az orsz�gos n�pi kezdem�nyez�snek sz�momra kett�s �zenete van. Az egyik az, hogy j�l tette a Kereszt�nydemokrata N�pp�rt, mint kereszt�ny vil�gn�zet� p�rt, hogy tiltakozott a m�vi medd�v� t�tel ilyen m�rv� liberaliz�ci�ja ellen. A m�sik �zenet arr�l gy�z meg, hogy a t�rsadalom jelent�s t�bbs�ge, a magyar t�rsadalom nagy t�bbs�ge �p, eg�szs�ges erk�lcsi �rz�kkel b�r, �s tudja, hogy minden orsz�g t�masza s talpk�ve a tiszta erk�lcs. A Kereszt�nydemokrata N�pp�rt a hagyom�nyos �rt�kek, �gy az �let v�delme ok�n is azt az �ll�spontot k�pviseli, hogy az �j �let keletkez�s�t irreverzibilisen megakad�lyozni csak eg�szs�g�gyi indik�ci� alapj�n lehessen. A t�rv�ny megalkot�sakor a jogi h�tt�r az �nrendelkez�s �rv�nyes�t�se volt. Nem vagyok jog�sz, orvos vagyok, de tudom, hogy az alkotm�ny er�sen v�di az �nrendelkez�si jogot, ez azonban nem korl�tlan jogosults�g. Mi a m�vi medd�v� t�telt �ncsonk�t�snak tartjuk, s amikor tiltakozunk ez ellen, akkor azt gondoljuk, hogy az �nrendelke z�si jogba az �ncsonk�t�s semmik�ppen nem f�r bele.

- Gondolkodtam azon, megeml�tsem-e az emberi m�lt�s�gb�l sz�rmaz� �nrendelkez�si joggal �sszef�gg�sben, vajon v�giggondolt�k-e k�pvisel�t�rsaim, hogy honnan is sz�rmazik az emberi m�lt�s�g fogalma, amit oly sokat haszn�lunk. Tudj�k-e, hogy honnan sz�rmazik, honnan eredeztethet�? - A Bibli�b�l, az �sz�vets�gi Teremt�s k�nyv�b�l! Igen, k�pvisel�t�rsam, onnan! Ha elolvass�k: Isten megteremtette az embert, a saj�t k�pm�s�ra alkotta, f�rfinak �s n�nek, - nos, ez az Isten-k�pis�g. Ez jelenti az emberi m�lt�s�got.

- A m�sodik kifog�sunk, hogy erk�lcsileg sem magyar�zhat� meg a m�vi medd�v� t�tel, mert ha igaz, hogy az erk�lcs�s mindig a j� oldal�n �ll, azt senki nem vonhatja k�ts�gbe, hogy egy m�vi medd�v� t�tel, egy �ncsonk�t�s nem lehet j�. Teh�t ha azt a megfogalmaz�st veszem figyelembe, hogy az erk�lcs a t�rsadalmi tudat egyik form�ja, amely az �ltal�nosan elfogadott, a k�zv�lem�ny ereje �ltal al�t�masztott magatart�si form�kban fejez�dik ki, �s az erk�lcsi parancsolatok meg a j�r�l �s rosszr�l alkotott emberi v�leked�s alapj�n hat�rozz�k meg az emberi cselekv�s mik�ntj�t, akkor semmik�ppen nem sorolhatjuk az erk�lcsi j�k k�z� a m�vi medd�v� t�telt.

- �s akkor az orvosi szempont: mi tudom�sul vessz�k a fogamz�sg�tl�s t�rsadalmi ig�ny�t, de azt k�v�njuk, hogy akkor ne legyen irreverzibilis, ne legyen m�t�ti kock�zat, amikor van sz�mtalan egy�b m�d arra, hogy a fogamz�sg�tl�s megval�sulhasson. Egy laparoszk�pi�s m�t�t �sszes veszedelm�t mag�val hozhatja a m�vi medd�v� t�tel. Ha csak azt veszem figyelembe, hogy ennek a m�t�tnek a sor�n sz�n-dioxiddal t�ltik fel a has�reget, �s ott a laparoszk�pos beavatkoz�s sor�n t�bb szerv is s�r�lhet, v�rz�s ut�n fell�phet gyullad�s �s lehetnek egy�b, p�ld�ul altat�si sz�v�dm�nyek is, akkor orvosilag sem indokolt.

- A 18. �let�vet is kifog�solva, id�zem: az Alkotm�nyb�r�s�got: "Mindazon�ltal a steriliz�ci�r�l val� d�nt�sk�pess�g korhat�ra �llamonk�nt elt�r�, �s nem felt�tlen�l egyezik meg az �ltal�nos d�nt�sk�pess�g korhat�r�val." Teh�t egy�ltal�n nem tarthat� helyesnek, hogy m�vi medd�v� t�tel korhat�rak�nt a 18. �let�vet hat�rozt�k meg. Egy�bk�nt Angli�ban ingyeness� tett�k a fogamz�sg�tl�s egy�b eszk�zeit, �s senki nem k�ri a m�vi medd�v� t�telt. Azt gondolom, hogy ebben az ir�nyban is �rdemes lenne elindulni, �s a jogalkot�knak ezt is �rdemes lenne figyelembe venni.

B�r�ndy Gergely a szocialist�k sz�sz�l�ja eg�szen m�sk�nt l�tta, (l�tja) az erk�lcs �s jog viszony�t.

- Ha az erk�lcs egybeesik a joggal, az egy ide�lis �s idealiz�lt �llapot. De, meg kell jegyezni, hogy neh�z meg�llap�tani, hogy mi is az az erk�lcs. �n �rtem azt, hogyha bizonyos t�rsadalmi szervezetek, egyh�zak, egyh�zi k�z�ss�gek nem felt�tlen�l a mi pozitivista felfog�sunkat k�vetik a jogalkalmaz�s ter�n, hanem a term�szetjogi k�rd�sekre helyezik a hangs�lyt... Azonban egy dolgot figyelembe kell venni: orsz�ggy�l�si k�pvisel�k�nt a magyar jogrendszer alapj�n vagyunk k�nytelenek elj�rni �s t�rv�nyeket hozni... Az Alkotm�nyb�r�s�g hat�rozottan kimondta, amir�l mi itt, ugye, most besz�l�nk, hogy "az �llam nem korl�tozhatja az egy�nek �nrendelkez�si jog�t a demogr�fiai mutat�k jav�t�sa �rdek�ben". Itt is azt mondom, hogy a jog �s az erk�lcs m�s, az alkotm�nyoss�g �s az erk�lcs m�s...

- Itt is azt mondom, hogy a jog �s az erk�lcs m�s, az alkotm�nyoss�g �s az erk�lcs m�s. Az �nrendelkez�si jogot a t�rv�ny igen t�g k�rben enged�lyezi, �s tudom azt, hogy p�ld�ul a katolikus egyh�z szerint ez hal�los b�nnek sz�m�t, �s - hogy mondjam? - �n sem tartom a probl�mamegold�s megfelel� m�dj�nak semmilyen esetben. De a jog szerint m�g az �ngyilkoss�g sem b�ncselekm�ny, az sem b�ntetend�. Az �nrendelkez�si jogot ilyen t�gra szabja a magyar alkotm�ny �s a b�ntet�jog. Teh�t megint csak oda lyukadok ki, hogy m�s az erk�lcs �s m�s az alkotm�ny. Mi pr�b�ltunk egy olyan szab�lyoz�st megalkotni, ami mind az erk�lcsis�gnek a lehet� legjobban megfelel, mind a t�rsadalom v�delm�nek a lehet� legink�bb megfelel, az alkotm�nyoss�gi k�vetelm�nyeknek viszont eg�szen biztosan megfelel. �ppen ez�rt teh�t, tisztelt Orsz�ggy�l�s, b�r �gy gondolom, hogy term�szetes �s j� az, ha t�rsadalmi vita folyik ilyen k�rd�sekr�l �s hasznos, a jelenlegi tud�sunk alapj�n, a jelenlegi jogrendszer�nk alapj�n �s az Alkotm�nyb�r�s�g jelenlegi �ll�spontja alapj�n nem volna szerencs�s ennek a jogszab�lynak a m�dos�t�sa.

Lanczendorfer Erzs�bet a jog �s erk�lcs viszony�r�l sz�lva, k�vetkezetesen, �jra hangs�lyozta:

- A Kereszt�nydemokrata N�pp�rt vil�gn�zeti p�rt. T�ny �s val�, hogy az egyh�zak t�rsadalmi tan�t�s�t megjelentetj�k a politik�nkban, de nem egyh�zi p�rtr�l van sz�, hanem egy olyan kereszt�ny vil�gn�zeti p�rtr�l, amely a programj�nak minden szelet�t �r�k �rv�ny� evang�liumi �rt�kekhez igaz�totta. A Kereszt�nydemokrata N�pp�rt val�ban a term�szetjog alap� politiz�l�s h�ve.

- Mi azt mondjuk, hogy az erk�lcs nem k�nyszer�thet� ki. M�gis, - f�leg, a jogalkot�s sor�n - az erk�lcsi elv�r�sokhoz val� igazod�st tartjuk fontosabbnak.

KDNP webszerkeszt�s�g
(KALAPOS)