Az UNICEF adatai civil szemmel is riaszt�ak. V�szhelyzet van?

Magyarorsz�g - az utols� �vtized �sszes�tett adatai alapj�n - sok esetben az utols� vagy az utols� el�tti helyen szerepel a huszonegy fejlett eur�pai orsz�g k�zt. H�rom t�ny k�l�n�sen ijeszt�. Utols�k k�z�tt vagyunk a sz�l�k foglalkoztatotts�g�t, illetve a kis s�ly� �jsz�l�ttek sz�m�t �s a csecsem�haland�s�g adatait tekintve. A k�t ut�bbi "mutat�" egy�rtelm�en kapcsol�dik egym�shoz, �s az eg�sz �sszef�gg a szeg�nys�ggel. Jelenleg 2,8 milli� ember �l a statisztikai hivatal �ltal meghat�rozott l�tminimum alatt. Ez statisztikailag 28 sz�zal�k. �m ez a sz�m a gyerekes csal�dokban m�r 40, h�romgyerekesekn�l 60, a n�gy- �s t�bbgyerekesek k�zt pedig 80 sz�zal�k. Ha mindehhez hozz�vessz�k az oktat�si rendszer probl�m�it, akkor azt l�tjuk: a szeg�nys�gben �l� gyerekek 25-30 sz�zal�k�nak nincs es�lye olyan k�pz�sre, amely feln�ttkor�ra egyenl� es�lyeket adhatna sz�mukra.

Kidolgoz�ja volt a Legyen jobb a gyerekeknek! nemzeti strat�gia h�tt�rprogramj�nak. Ha a tervb�l val�s�g lesz, mit kellene els� l�p�sben tenni?

A h�rom- �s t�bbgyerekesek csal�di p�tl�k�t emelni. Azt�n megoldani a kisebb �s nagyobb gyermekek rendszeres �s jobb �vodai, iskolai �tkez�s�t a 28-30 legrosszabb helyzet� kist�rs�gben. Viszonylag gyorsan el kellene kezdeni a "Biztos kezdet" elnevez�s� program sz�lesebb k�r� bevezet�s�t. A tudom�ny ugyanis r�j�tt: nem h�rom-�t �ves korban, hanem m�r a sz�let�st�l el kell kezdeni a gyermekek fejleszt�s�t. S�t m�r a v�rand�s any�k t�pl�lkoz�sa is idetartozik. A program eredetij�t Angli�ban kezdt�k m�k�dtetni, ahol egy�bk�nt sokkal rosszabb az �vodai helyzet. Olyan gyerekh�zakat hoztak l�tre, amelyekben szakemberek m�rik fel az ott megfordul� gyerekek �llapot�t. Nincs k�telez� megjelen�s, rugalmasan alkalmazkodnak a sz�l�k ig�nyeihez, idej�hez. Aff�le anya- �s gyermektan�t� int�zm�nyr�l van sz�. Jelzik, ha a gyerek valamilyen t�ren lemarad, �s seg�tenek a korrekci�ban. Angli�ban sikeres a program, nagy a civil t�mogatotts�ga. N�h�ny �ve k�s�rletk�ppen Magyarorsz�gon is ny�lt p�r ilyen h�z - az �voda el�tti fejleszt�shez. Ha a polg�rmester helyet ad, ha a lakoss�g t�mogatja az elk�pzel�st, s mindenekel�tt beviszik oda a rosszabb helyzet� vagy ak�r a norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt �l� gyermekeket, akkor n�lunk is komoly eredm�nyeket lehetne el�rni.

A Legyen jobb a gyerekeknek! program kapcs�n t�bbsz�r elmondta: alapk�rd�s, mik�nt reag�l a tervekre a t�rsadalom. Ugyanakkor rendre arr�l hallani, hogy m�r a roma, nem roma vegyes oszt�lyok "rendeleti" l�trehoz�sa ellen is sokan tiltakoznak.

Meggy�z�d�sem: parancssz�val semmit nem lehet megoldani. Ha egy oszt�lyban a gyerekek 60 sz�zal�ka nagyon rossz k�rnyezetb�l j�n, akkor a m�sik 40 sem tud igaz�n j�l tanulni. Felm�r�sek szerint egyharmad rossz helyzet� �s k�tharmad norm�l helyzet� gyerek - felt�ve, hogy nem t�l nagy l�tsz�m� az oszt�ly - m�g j�l tan�that� egy�tt. Ha t�bb a h�tr�nyos helyzet� gyerek, akkor szinte �rthet� a sz�l�k tiltakoz�sa. Az ide�lis megold�sokhoz t�bbf�le felt�telrendszert kellene megteremteni. Magyarorsz�gon p�ld�ul a "gett�sod�s" is olyan fok�, hogy n�h�ny faluban m�r nem lehet vegyes iskol�t csin�lni, mert ott csak cig�nyok �lnek. Ilyen esetben k�rd�s: a helyi iskola sz�nvonal�t kell-e fejleszteni, vagy ink�bb a tanul�kat utaztatni, hogy "sziv�rv�nysz�n�" iskol�kba j�rjanak. Mindennek van l�tjogosults�ga, att�l f�gg�en, hogy mit akar p�ld�ul a helyi k�z�ss�g. T�bb megold�st el tudok k�pzelni, de fotelb�l nem tudok receptet adni. R�ad�sul annyi �rdek �s er� �tk�zik, hogy az sem k�nny �ti meg a tiszt�nl�t�st. Az sem biztos, hogy a gyermekszeg�nys�g kapcs�n ezek a legfontosabb k�rd�sek.

Mi a helyzet a gyerekszeg�nys�g elleni kidolgozott programmal?

A korm�ny illet�kesei orsz�ggy�l�si hat�rozatot k�sz�tettek bel�le. M�jusban d�ntenek a k�pvisel�k: elfogadj�k-e a huszon�t �vre sz�l� nemzeti strat�gi�t.

Nyilatkozta: tizen�t �ve nem volt r� p�lda, hogy a gyermekszeg�nys�g megold�sa kapcs�n az illet�kes miniszt�riumok olyan komolyan egy�ttm�k�djenek, mint most. Csoda t�rt�nt?

A minisztereln�k d�nt�se alapj�n alakult ki az a strukt�ra, amely lehet�v� tette a dolgot. L�trej�tt a T�rsadalompolitikai Kabinet, amelynek tagja minden hum�n �rdekelts�g� miniszter. Eln�ke Kiss P�ter. Titk�ra Kov�rik Erzs�bet, aki egyben a gyermekszeg�nys�g elleni program korm�nybiztosa a Szoci�lis �s Munka�gyi Miniszt�riumban. Az � munk�ja volt, hogy - a korm�nyhat�rozat utas�t�s�nak megfelel�en - �sszehozza a k�l�nb�z� miniszt�riumok felel�seit. Ez meg is t�rt�nt, �s akkoriban m�g optimist�n nyilatkoztam. Az�ta m�r nem ilyen j� a helyzet.

Mert?

Az �j Magyarorsz�g fejleszt�si terv kapcs�n, az operat�v megval�s�t�s sikere �rdek�ben a korm�ny kijel�lt bizonyos "z�szl�shaj�kat", amelyek kiemelt fontoss�g�ak. Az els� ilyen volt a Legyen jobb a gyerekeknek! nemzeti strat�giai terv, amelyet m�g �t k�vetett. A k�l�nb�z� �rdekcsoportok "mozg�sa" k�vetkezt�ben m�ra viszont m�r t�bb mint h�sz "z�szl�shaj�" van, �s �ri�si a verseng�s a forr�sok�rt.

A Fidesz m�rcius v�gi konferenci�n "kieg�sz�tette" a gyermekszeg�nys�g kapcs�n k�sz�lt strat�gi�t. Hangs�lyozt�k: az elk�pzel�s �s a korm�ny politik�ja nincs �sszhangban. Ki�ltv�nyt is fogalmaztak, amelynek v�g�re azt is odabiggyesztett�k: sz�ban �n is egyet�rtett.

P�rtolom az �rkok betemet�s�t. Ez�rt elfogadtam a Fidesz n�tagozat�nak megh�v�s�t a konferenci�ra. Szakk�rd�sekben voltak vit�k, de alapvet�en egyet�rtett�nk abban: sz�ks�g van a programra. Ezt k�vet�en nagyon meglep�dtem, amikor azt hallottam: a n�tagozat eln�ke, a Fidesz aleln�ke, Pelczn� G�ll Ildik� nagyon programellenes besz�det mondott a parlamentben. Csak a szavaz�s ut�n fog kider�lni, siker�l-e v�g�l �tp�rti konszenzusra jutni.

Ha nem?

Akkor is kell valamit csin�lni. K�rd�s az is: mit �r egy�ltal�n egy elfogadott orsz�ggy�l�si hat�rozat. Mennyi p�nzt tesz m�g� az operat�v program, amelyet az elfogad�s ut�n kell a korm�nynak kidolgoznia. �s milyen ellen�rz�s lesz felette. Tizen�t �ve sz�letett egy csod�latos orsz�ggy�l�si hat�rozat a nyugd�jrendszerr�l. Az�ta is ott pihen valamelyik fi�kban. Nagyszer� orsz�ggy�l�si hat�rozat sz�letett a fogyat�kosok helyzet�nek jav�t�s�r�l is, az akad�lymentes�t�sr�l. Abb�l is csak akkor lett valami, amikor az �rintettek civil szervezetei megel�gelt�k a nagy csendess�get.

A gyermekszeg�nys�g �rintettjeinek el�g csek�ly az �rdek�rv�nyes�t� k�pess�ge.

Els�sorban a m�dia feladata, hogy vil�goss� tegye: a v�ltoz�s nemcsak a gyerekek, hanem mindannyiunk �rdeke. Ha nem t�rt�nik semmi, akkor h�sz �v m�lva olyan orsz�gban fogunk �lni, ahol a t�rsadalom 30 sz�zal�ka m�rhetetlen�l nyomorult �s munkak�ptelen emberekb�l �ll. Amely meleg�gya a b�n�z�snek �s mindenf�le politikai z�rzavarnak.

M�diamel�sk�nt nem k�nny� olyan t�m�t "melegen" tartani, amely nem kap hangs�lyt a korm�nyzati kommunik�ci�ban. Abban viszont most nem a szeg�ny gyermekek� a f�szerep, hanem p�ld�ul a sikeresnek c�mk�zett eg�szs�g�gyi reform�.

A t�bb-biztos�t�sos modell bevezet�s�t a t�rsadalom 90 sz�zal�ka ellenzi, megval�sul�sa csup�n 10 sz�zal�k haszn�t szolg�ln�. Rem�lem, hogy a tervezetet miel�bb elvetik. Ha �gy t�rt�nik, �s folytat�dik az eddigi int�zked�sek korrekci�ja, az orsz�g politikai nyugv�pontra juthat. Er�re kaphatnak a helyi t�rsadalmak, a civil vil�g. Elkezdhetnek olyan t�rsadalmi probl�m�kkal foglalkozni, amelyek f�ggetlenek a politikai er�k pillanatnyi �rdekeit�l, de megold�sukon a k�z�s j�v�nk m�lhat.