Nagy K�roly professzor hozz�tette: mindez egy g�nm�dosul�snak k�sz�nhet�, �s felismer�se nagym�rt�kben seg�ti egy hat�sos AIDS ellen v�d� anyag kifejleszt�s�t.

Ahhoz, hogy egy v�rus megfert�zz�n egy sejtet, kapcsol�dnia kell hozz�. A legt�bb v�rus sz�m�ra vannak k�l�nleges, csak r� jellemz� �gynevezett dokkol� egys�gei, ezek a receptorok, amelyek azt seg�tik, hogy megtapadjon a sejt felsz�n�n, �s bejusson abba. Ezt nevezz�k v�rusfert�z�snek - mondta a professzor az InfoR�di�ban.

A HIV-v�rusnak is van egy speci�lis receptora a sejtjeinkben. Egy olyan feh�rje, amelyre sz�ks�g�nk van a mindennapi l�tez�shez. Ha azonban ez a receptor nem �p, akkor a v�rus sem tud a sejthez k�t�dni. �gy a mut�ci� hasznos a szervezet sz�m�ra.

A v�rusfert�z�st seg�t� horgonyz�helyek sz�ma p�ld�ul a skandin�v orsz�gokban �l�k sejtjeiben kevesebb, mint a mediterr�n orsz�gokban, a mut�ci� azonban teljesen hi�nyzik Afrik�ban.

Ez�rt van az, hogy a betegs�g a legnagyobb ar�nyban a feketekontinensen terjedt el. A magyar lakoss�g 10-12 sz�zal�k�ra igaz, hogy kev�sb� fog�kony a fert�z�sre.

A felismer�s egy ellenanyag kifejleszt�s�ben is seg�ts�get ny�jthat - mondta Nagy K�roly. A jelenlegi gy�gyszerek csak azokra a v�rusokra hatnak, amelyek m�r bel�ptek a sejtbe, ha azonban siker�lt az �jfajta elj�r�st kifejleszteni, az m�g a sejtbe jut�s el�tt megakad�lyozhatja a fert�z�d�st. A professzor szerint az eddigi eredm�nyek b�ztat�ak.

2007. m�jus 11., p�ntek 12:07 InfoR�di� / Torda J�lia