Mikor kezd�d�tt a Halak vil�gkorszaka?

Manaps�g sok sz� esik arr�l, hogy m�g a Halak vil�gkorszak�t �lj�k-e vagy m�r a V�z�nt�-vil�gh�napj�ban vagyunk. A k�rd�s megv�laszol�s�t nyilv�nval�an megk�nny�ti, ha tudjuk, hogy vil�gkorszakunk mikor kezd�d�tt. Ennek ellen�re err�l kev�s sz� esik, tal�n mert a k�rd�sre l�tsz�lag eg�szen pontos v�lasz adhat�: a Halak vil�gkorszaka akkor kezd�d�tt, amikor a Tavaszpont (a Nap�t �s az �gi egyenl�t� metsz�spontja) a Kos �s a Halak csillagk�p hat�r�n tart�zkodott. Mivel a Tavaszpont defin�ci� szerint a Kos jegy 0 fok�n tal�lhat�, ami egy�bk�nt azonos a Halak jegy 30 fok�val, �gy a fenti meghat�roz�s �gy is megfogalmazhat�, hogy a Halak vil�gkorszaka akkor kezd�d�tt, amikor a Halak �s a Kos jegy hat�ra egybeesett a Halak �s a Kos csillagk�p hat�r�val.

Az �rd�g azonban a r�szletekben b�vik meg, ugyanis nem egy�rtelm�, hogy a Kos �s a Halak hat�ra hol h�z�dik. A csillag�szat term�szetesen m�r kijel�lte a csillagk�pek hat�rvonalait - ezeket l�thatjuk a modern csillagt�rk�peken -, de a kijel�l�sek meg�llapod�son alapulnak, azaz �nk�nyesek. Hol tal�lhat� a Nap�ton (az Ekliptik�n) az a t�rr�sz, amelyik a Halak min�s�get hordozza, �s hol, ami a Kos min�s�get? A k�rd�sre term�szettudom�nyos v�lasz nincs, hiszen az nem foglalkozik min�s�gekkel. Kompetens elvileg az asztrol�gia lenne, de sajnos mai �llapot�ban m�r nem k�pes teljes v�laszt adni. Ennek ellen�re �rdemes megvizsg�lnunk, hogy a fejezetc�mben feltett k�rd�sre milyen v�lasszal szolg�l ez a diszcipl�na.

A Halak �s a Kos csillagk�p hat�ra ott van az �gen, ahol van, ahol a Halak min�s�g �tv�ltozik Kos min�s�gbe - m�s k�rd�s, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan megmondani, hogy hol, legfeljebb �nk�nyesen kijel�lni. A Halak �s a Kos jegy hat�ra viszont �ppen a Tavaszpont, ami defin�ci� szerint a Kos jegy 0 fok�ra esik. Mikor esett a Kos jegy 0 foka a Kos �s a Halak csillagk�p hat�r�ra?

A Nyugati Sziderikus Asztrol�gia Fagan-Bradley iskol�j�nak v�lasza a k�vetkez�: a Kos jegy �s a Kos csillagk�p hat�ra akkor esett egybe, amikor az Aldebaran csillag (a Bika csillagk�p legf�nyesebb csillaga) a Bika jegy�nek kell�s k�zep�n, azaz 15 fok 0 perc 0 m�sodperc�n tart�zkodott. Term�szetesen ez is egy �nk�nyes defin�ci�, ami alapj�n viszont pontosan kisz�m�that�, hogy e meghat�roz�s szerint mikor is volt az egybees�s: Krisztus ut�n 221-ben.

Egy m�sik, sokkal r�gebbi m�ltra visszatekint�, a v�dikus (�si indiai) asztrol�gi�t haszn�l� iskola szerint a Kos jegy �s csillagk�p hat�ra akkor esett egybe, amikor a Csitra (a Sz�z csillagk�p legf�nyesebb csillaga, amit mi Spica n�ven ismer�nk) pontosan szemben �llt a Tavaszponttal, azaz amikor a Sz�z 30 fok 0 perc 0 m�sodperc�n, avagy m�shogy megfogalmazva a M�rleg 0 fok 0 perc 0 m�sodperc�n tart�zkodott. Ezt a sz�m�t�si m�dot h�vj�k Lahiri Ayanams�nak, melyet az indiai korm�ny, amely ezt id�sz�m�t�si c�lokra haszn�lja, hivatalosnak fogad el. (L�that�an nem minden orsz�gban tartj�k hivatalos k�r�k az asztrol�gi�t �ltudom�nynak.) Term�szetesen ez is egy �nk�nyes (de nem l�gb�lkapott!) r�gz�t�se a rendszernek, melyb�l az egybees�s id�pontj�ra Krisztus ut�n 285. ad�dik.

Egyszer megk�rdeztem Pap G�bort, hogy szerinte mikor kezd�d�tt a Halak vil�gkorszaka. Frapp�ns, param�terf�ggetlen v�laszt kaptam: "J�zus Krisztus sz�let�sekor". Remek�l ragadja meg a l�nyeget, hogy a Halak vil�gkorszaka a kereszt�nys�g jegy�ben telik, kezdete pedig �rtelemszer�en annak elind�t�j�hoz k�thet�.

Legy�nk egy kicsit "enged�kenyebbek" �s fogalmazzunk �gy: a Halak vil�gkorszaka J�zus Krisztus sz�let�sekor vagy az el�tt n�h�ny �vtizeddel kezd�d�tt. Erre az jogos�t fel benn�nket, hogy ha a csillagk�peket min�s�gek hordoz�inak tekintj�k, akkor azok hat�ra �rtelemszer�en "puha" lesz, az �tmenet nem lehet ugr�sszer�. Ennek f�ny�ben mit gondoljunk az asztrol�giai iskol�k �ltal megadott korkezdetekr�l, melyek l�tsz�lag majdnem 300 �vvel elt�rnek a Halak vil�gh�napj�nak Krisztus sz�let�s�hez k�t�d� ind�t�s�t�l? Bizony�ra akad olyan, aki erre azt mondja, egy�ltal�n nem meglep�, hogy ez a komolytalan diszcipl�na ennyire rossz v�laszt ad. Az ilyen megnyilv�nul�sok otrombas�ga azonnal nyilv�nval�v� v�lik, ha az id�t �tv�ltjuk t�rre. A vil�gkorszakok kiv�lt�ja, a precesszi� mai tud�sunk szerint kb. 72 �vente halad 1 fokot, azaz 285 �vnek k�zel 4 fok felel meg. A telihold l�tsz� �tm�r�je f�l fok, ami m�r szabad szemmel is k�nnyen �szlelhet� t�vols�g az �gen. K�pzelj�k el, hogy a G �nc�lszek�r egyik csillag�t valami isteni k�z od�bb tenn� f�l fokkal - mindenki azonnal �szrevenn�, hogy az alakzat m�shogy n�z ki, eltorzult. N�gy fok a f�l fok nyolcszorosa, �ri�si t�vols�g az �gen. Ennyit nem lehet t�vedni a Halak-Kos hat�r megh�z�s�n�l.

Lehets�ges-e, hogy a Halak-korszak kezdete Krisztus sz�let�s�hez k�t�dik, �s az asztrol�giai iskol�k is nagyj�b�l helyesen adj�k meg a vil�gh�nap elej�t? Igen, ha Krisztus nem kb. 2000, hanem 1700 �vvel ezel�tt sz�letett. Itt hirtelen r� kell d�bbenn�nk arra, hogy m�r akadt valaki, aki ezt �ll�totta: Heribert Illig. A kital�lt k�z�pkor elm�lete meger�s�t�st kap egy eg�szen v�ratlan ir�nyb�l: az asztrol�gi�t�l! Ez ut�bbi p�rtatlan, hiszen nem befoly�solj�k a t�rt�nelemmel kapcsolatos vit�k.

Ha kivessz�k az Illig �s munkat�rsai �ltal meg nem t�rt�ntnek v�lt kb. 300 �vet a t�rt�nelemb�l, akkor egyszerre hely�kre ker�lnek a dolgok. Az Ayanamsa-rendszerben Krisztus sz�let�se (a t�rt�nelemtudom�ny kb. Kr. el�tt 4-re teszi) �s a Halak vil�gkorszak kezdete k�z�tt mind�ssze 11 �v k�l�nbs�g van (ha 300 kital�lt �vvel sz�molunk), �s a Fagan-Bradley iskola szerinti sz�m�t�ssal is csup�n 75 �v. Egy�rtelm�en teljes�l azon v�rakoz�sunk, hogy "a Halak vil�gkorszaka J�zus Krisztus sz�let�sekor vagy az el�tt n�h�ny �vtizeddel kezd�d�tt". Eml�keztetni k�v�nunk arra, hogy ha a csillagk�peket min�s�gek hordoz�inak tekintj�k, akkor az azok �tv�ltoz�s�t kifejez� hat�r aligha lehet szingul�ris (=egyetlen vonal), hanem egy z�n�v� tereb�lyesedik. �gy a Halak korszak�nak a Fagan-Bradley iskola �s az Ayanamsa-rendszer �ltal megadott kezdete k�z�tt fenn�ll� 64 �v k�l�nbs�get aligha tekinthetj�k s�lyosan ellentmond�nak.

A kital�lt k�z�pkor elm�lete ezennel a m�sodik k�zvetlen meger�s�t�s�t kapja a nagysz�m� k�zvetetten k�v�l. Az els�re - sz�gyen�nkre - egy n�met kutat�, Klaus Weissgerber j�tt r�, ti. hogy a magyar kr�nik�kb�l is hi�nyzik k�r�lbel�l 300 �v, �ppen abb�l az id�szakb�l, amikorra Illig �s munkat�rsai a betold�st v�lelmezik. (T�th Gyula "A magyar kr�nik�k �s a kital�lt k�z�pkor" c�m� tanulm�nya �s azonos c�m� k�nyve az�ta szerencs�re kik�sz�r�lte a csorb�t, jelent�sen tov�bblend�tve a kutat�st.) Nem hallgathatjuk el, hogy az akad�mikus tudom�ny nem fogadja el hiteles forr�snak a magyar kr�nik�kat, az asztrol�gi�t pedig komolytalannak tartja. Legyen n�ki hite szerint.

Visszat�rve a fejezetc�mbeli k�rd�sre, a fentiekben t�rgyaltak szerint az �tmenet a Kos korszak�b�l a Halak korszak�ba sz�k tizennyolc �vsz�zaddal ezel�tt kezd�d�tt meg �s b� tizenh�t �vsz�zaddal ezel�tt fejez�d�tt be. Mivel nem hat�rvonal, hanem hat�rz�na v�lasztja el a vil�gh�napokat, �gy �rtelmetlen pontosabb v�lasz�rt k�zdeni. Ennek k�vetkezm�nye, hogy m�g t�bb mint 400 �v v�r r�nk a Halak sz�munkra nem t�l el�ny�s vil�gkorszak�ban. Hacsak...

J�vend�l�s a Halak vil�gkorszak�nak v�g�r�l

"Oly nyomor�s�gosak lesznek azok a napok, melyekhez hasonl�k nem voltak minden teremtett �lla(po)toknak (a szerz� �rtelmez� betold�sa), melyeket Isten teremtett, teremt�s�t�l fogva mindez ideig, �s ez ut�n nem lesznek, �s ha Isten meg nem r�vid�tette volna azokat a napokat, minden test elveszne. De az v�lasztottak�rt megr�vid�ttetnek az nyomor�s�g napjai." (M�rk 13, 19-20, ld. m�g M�t� 24, 21-22). �gy v�lj�k, hogy Krisztus j�vend�l�se a Halak vil�gh�napj�nak nyomor�s�gos v�g�r�l �s a korszak megr�vid�t�s�r�l sz�l. Ezt er�s�ti meg, hogy a F�ld m�r nincs olyan �llapotban, hogy m�g 400 �vig b�rja az emberi faj �n- �s k�rnyezetpuszt�t� tev�kenys�g�t. Valaminek t�rt�nnie kell - sokkal hamarabb, mint a Halak vil�gh�napj�nak esed�kes v�ge! Nem szabad arr�l sem elfeledkezn�nk, hogy - mint azt Pap G�bor k�l�nb�z� forr�sok elemz�s�b�l kimutatta - a Halak-korszak v�g�n id�szakad�k t�tong.

Mi t�masztja m�g al�, hogy a Halak vil�gkorszak�nak v�g�re vonatkozik a pr�f�cia? Az eml�tett evang�liumi szakaszok folytat�sa: "de az napokban annak az nyomor�s�gnak ut�na, az Nap meghom�lyosodik, �s az Hold nem f�nylik. �s az �gnek csillagi lehullanak, �s az mennyei hatalmass�gok megrend�lnek." (M�rk 13, 24-25, ld. m�g M�t� 24, 29). Ha az utols� tagmondatot a Vizsolyi Biblia helyett a modern bibliatan�csi ford�t�sb�l id�zz�k - "�s az egek tart�er�i megrend�lnek" -, vagy Vida S�ndor ford�t�s�b�l - "az egekben l�v� tart�er�k megrend�lnek" -, akkor azonnal r�ismer�nk erre a toposzra. Hamlet malma c�m� k�nyv�ben egyebek k�z�tt a Kalevala �s a nem ragoz� nyelv� �szaki n�pek mitol�gi�j�nak alapj�t k�pez� Edda-dalok elemz�se r�v�n Giorgio di Santillana �s Hertha von Dechend kimutatta, hogy az ilyen jelleg� elbesz�l�sek, melyek az egek tart�oszlopainak megrend�l�s�r�l vagy elt�r�s�r�l, illetve a csillagok lehull�s�r�l sz�lnak, vil�gkorszak-v�lt�sokat �rnak le.

"�s akkor megl�tj�tok az embernek fi�t elj�nni felh�kben, nagy hatalommal �s dits�s�ggel. �s � akkor elbocs�tja az � angyalait, �s � v�lasztottit egybegy�jti az n�gy szelek fel�l az F�ldnek utols� hat�r�t�l fogva az �gnek utols� hat�r�ig." (M�rk 13, 26-27, ld. m�g M�t� 24, 31). Mi lesz teh�t a vil�gkorszak-v�lt�s z�r�akkordja Krisztus j�vend�l�se szerint? A m�sodik elj�vetel!

M�g egy rendk�v�l fontos utal�s elhangzik: "Bizony mondom n�ktek, hogy nem m�lik el ez a nemzets�g (M�t�n�l nemzet!) addig, m�g mindezek meg nem lesznek." (M�rk 13, 30, M�t� 24, 34). Hogyan �rtelmezz�k a nemzet, illetve nemzets�g szavakat a j�vend�l�sben? A bibliatan�csi ford�t�s itt a nemzed�k sz�t haszn�lja mindk�t evang�liumban - nyilv�nval�an helytelen�l. Ez n�h�ny �vtizedes id�t�vlatra sz�l�nak hat�rozn� meg a pr�f�ci�t, ami, mint tudjuk, nem teljes�lt be, teh�t hamisnak tal�ltatna. A Vizsolyi Biblia ford�t�ja szerencs�re pontosan �rzi, hogy l�nyegesen hosszabb id�t�vra sz�l a j�vend�l�s, �s ezt a nemzet, illetve a nemzets�g szavakkal adja vissza. A nemzet, illetve a nemzets�g l�nyegesen hosszabb t�von l�tez� alakulatok, mint egy nemzed�knyi id�tartam - ennyi ideig fenn�ll� nemzetr�l vagy nemzets�gr�l �rtelmetlens�g besz�lni. A minimum, amit el kell fogadnunk, hogy a j�vend�l�s �vezredes id�t�vra sz�l.

Jelen tanulm�ny mondanival�ja v�g�l is egyetlen meg�llap�t�sban �sszegezhet�: a Halak vil�gkorszaka Krisztus sz�let�sekor (vagy legfeljebb n�h�ny �vtizeddel el�tte) kezd�d�tt, �s a m�sodik elj�vetelkor �r majd v�get, a vil�gkorszakok norm�lis menet�b�l k�vetkez�en esed�kesn�l kor�bban. Rem�nyeink szerint nem csak a v�gk�vetkeztet�s, hanem az oda vezet� �t bej�r�sa is hasznos tanuls�gokkal szolg�lt.

Dobog�