Mv.: - A t�kebefektet�k kapjanak egyenl� b�n�sm�dot, de tudom�sul kell venni, hogy Magyarorsz�g a magyarok�, �s itt mi vagyunk hazai p�ly�n. Ezt mondta egyebek mellett a Fidesz minapi kongresszus�n K�sa Lajos debreceni polg�rmester, akit - mint tudjuk - ugyanezen a kongresszuson a Fidesz aleln�k�v� v�lasztottak. A politikust debreceni hivatal�ban Moln�r P�l kereste f�l.

Rip.: - A kongresszusi besz�d�ben f�lsorolta, hogy �retts�gi botr�ny, kaka�biztos sz�m�t�g�p, Kulcs�r-�gy, Gerg�nyi kit�ntet�se, �s m�g sz�mos teher van a jelenlegi korm�nykoal�ci�n. De �n, mint egy hatalmas ellenz�ki p�rt orsz�ggy�l�si k�pvisel�je nem jobb lenne, ha f�ljelent�seket tenni ahelyett, hogy panaszkodna a kongresszus k�z�ns�g�nek?

K�sa Lajos: - Nem panaszkodtam. Az id�zet az a sz�veg�sszef�gg�sb�l er�sen ki van ragadva, mert a sz�vegben �rtelmez�leg nem ezt jelenti. A besz�den azon alapult, hogy megpr�b�ltam al�t�masztani azt az �ll�t�somat, hogy a rendszerv�lt�s ut�n m�g sem siker�lt a K�d�r-rendszert teljes eg�sz�ben meghaladnunk, mert most igazi posztk�d�ri demokr�ci�ban �l�nk. Olyan botr�nyok t�rt�nnek az orsz�gban, ami ut�n egy demokr�ci�ban nagyon komoly felel�ss�gre von�s k�vetkezne be. Azt mondjuk, hogy h�t az �let ilyen, �s akkor a fontos elvt�rs az nem megbukik, hanem kit�ntetik, �thelyezik m�sik hasonl� poz�ci�ba.

Rip.: - Igen �m, de a K�d�r-rendszerben nem volt parlamenti ellenz�k. Egy p�rt volt benne, most pedig van egy hatalmas, majdnem a parlament fel�t kitev� ellenz�k, amit�l a v�laszt�polg�r elv�rn�, hogy azokat a k�vetelm�nyeket val�s�tsa meg, amikor �n is eml�t.

K. L.: - Hogy az ellenz�knek mi a dolga, arr�l �n most nem besz�ltem. Az�rt is mondom, hogy ez egy posztk�d�ri rendszer, mert a demokr�cia m�k�d�s�nek sz�mos nagyon fontos attrib�tuma n�lunk egyszer�en hi�nyzik. M�g tudjuk a vil�g m�sik r�szeib�l, hogy egy�bk�nt t�bbp�rti demokr�ci�k is tudnak �gy m�k�dni, hogy l�tsz�lag van szabad v�laszt�s, �s m�gis teljesen defektusos az eg�sz. A '80-as �vek elej�n volt egy olyan k�zv�leked�s Magyarorsz�gon, hogy K�d�r J�nost val�sz�n�leg egy t�bbp�rti v�laszt�son is megv�lasztan�k. Ez az a rendszer, amiben �l�nk. Kezelhetetlen a k�lts�gvet�s elad�sod�sa, az orsz�g elad�sod�sa, a k�zvagyont fel�lj�k. A K�d�r-rendszerben is fel�lt�k, in�bb halmoztuk f�l az ad�ss�gokat. De ha a korm�ny besz�l valamir�l, �s az ellnkez�j�t csin�lja, az a K�d�r-rendszerben is �ltal�nos volt, hiszen arr�l besz�lt mindenki, hogy nemsork�ra meghaladjuk a kapitalizmust. Mindenki tudta, hogy ez orbit�lis hazugs�g, de mantrak�t ezt �gy el kellett mondani. �s a be sz�dem is err�l sz�lt hogy a rendszerv�lt�s abban az �rtelemben volt sikeres, hogy val�ban t�bbp�rti demokr�ci�ban �l�nk, de ez nem egy igazi polg�ri demor�cia. Ez igazi posztk�d�ri demokr�cia, amit a szocialist�k megval�s�tanak, az ennek a kiteljesed�se.

Rip.: - Igen �m, de �n a rendszerv�lt� elit tagja. M�r '90-ben bent volt a t�rv�nyhoz�sban. Szem�lyes felel�ss�ge van-e abban, hogy mint a besz�d�ben is egy�rtelm�en kijelentette, a rendszerv�lt�s kudarcot vallott.

K. L.: - Igen, azt gondolom, hogy abban az �rtelemben kudarcot vallott, hogy nem tudtuk a teljes szocializmust �s a teljes K�d�r-rendszert magunk ut�n hagyni. Nem m�lt el a fej�nkb�l ez a nyavalya.

Rip.: - De �nnek van-e ebben felel�ss�ge?

K. L.: - Biztosan van. Mint ahogy ugye kinek nincs. Az orsz�g a kettes port�st�l a minisztereln�kig van bajban. Kinek-kinek megvan ebben a maga felel�ss�ge. Nyilv�n itt a k�d�rista elitnek a felel�ss�ge sokkal nagyobb, mint az rendszerv�lt� elit�. De engem ink�bb az �rdekel, hogy tudunk ebb�l a helyzetb�l kiker�lni.

Rip.: - Ami a kiker�l�st illeti, a kongresszus ut�ni sajt�t�j�koztat�n �n �gy fogalmazott, hogy olyan jobboldal kell, amely a nem jobboldaliak nagy r�sz�nek is rokonszenves. Nem gondolja-e, hogy ez az ig�ny �ppen a k�d�ri n�pfrontpolitik�t juttatja sokak esz�be?

K. L.: - Nem. Az�rt nem gondolom, mert a n�pfront c�lkit�z�se az volt, hogy a magyar k�z�letet 99 sz�zal�kban fogja �ssze. �s ugye a 80 sz�zal�kos igen szavazat az m�r kudarcnak sz�m�tott. Nem is volt m�g erre p�lda. Teh�t az egy teljesen m�s ihlet�s� valami volt. Ne felejts�k el, hogy az�rt ez nem egy K�d�r-rendszer, hanem poszt-K�d�r-rendszer, teh�t itt az�rt van �gy, ahogy szabad sajt�. Egy csom� demokratikus int�zm�nyrendszer m�k�dik, ez�rt az �sszevet�s az csak nagyon komoly korl�tokkal lehets�ges. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a demokr�ci�ban a k�z�p megnyer�se n�lk�l nagyon neh�z korm�nyozni. S�t nagyon neh�z �gy korm�nyozni, hogy valamilyen szinten a m�sik oldal nem fogadja el a korm�nyz� elitet, �s a korm�nyz� p�rtot.

Rip.: - Jelenleg ez �ll f�nn.

K. L.: - Igen. Ez�rt is mondj�k azt az elemz�k, hogy Magyarorsz�g v�gletesen meg van osztva. Teh�t az�rt ez tagadhatatlan t�ny, �s ugye ennek volt a teljesen vil�gos manifesztuma az �sz�di besz�d ut�n kialakult helyzet. Mert ott ugye mindenki szembetal�lkozott leplezetlen�l azzal a t�nnyel, hogy ez egy olyan rendszer, ahol p�ld�ul a hatalom megtart�sa �rdek�ben mindent lehet, hazudni, csalni, t�rv�nyeket �th�gni. H�t err�l sz�lt a besz�d.

Rip.: - Tal�n nem is annyira Gyurcs�ny Ferencr�l sz�lt, mint ink�bb Medgyessy P�terr�l, �s a kisebbik koal�ci�s p�rtr�l, hiszen �n is eml�ti a kongresszusi besz�d�ben, hogy minisztereln�k lett az, aki felel�s az elad�sod�s�rt. � rombolta az ostobas�ggal a magyar k�lts�gvet�st. Akkor tulajdonk�ppen �n�k a Medgyessy-korm�ny idej�n mi�rt hallgattak?

K. L.: - El�sz�r is nem hallgattunk. Mert h�t a Medgyessy-korm�ny kapcs�n annyiszor mondtuk el a nagyon komoly kritikai �szrev�teleinket, hogy m�r az szinte f�jt a baloldalnak. Ebben a besz�demben val�ban utalok Medgyessy P�terre, ugyanis az�rt ne felejts�k el, '89-ben, '88-ban � volt az a p�nz�gyminiszter, k�s�bb minisztereln�k-helyettes, akinek f� felel�ss�ge van abban, hogy a Gorenje-akci� keret�ben le�r�tett�k a magyar valutatartal�kot, ami semmire nem volt j�. R�ad�sul ugye kisker �ron val�s�tott meg importot, ami egy �letvesz�lyes marhas�g. Teh�t ilyet nem szabad csin�lni. Ilyen �rtelemben Medgyessy P�ter nem okozott csal�d�st, h�t pont azt csin�lta, ami kor�bban teljesen �sszerombolta a k�lts�gvet�st. A '80-as �vek v�g�n is bebizony�totta, hogy ilyen �rtelemben rendk�v�l vesz�lyeket hordoz mag�ban. De az �sz�di besz�d biztos, hogy nem Medgyessy P�terr�l sz�lt. Abb�l volt fantasztikus erej�, hogy egy olyan t�k�rbe n�zt�nk bele �gy kollekt�ve, amiben megl�ttuk a demo kr�ci�nk, meg a k�z�let�nk, meg a mor�lis �llapotunk val�di mivolt�t. �s el�g mark�nsan a kurva orsz�g fogalmaz�st�l az elk�rtik nem kicsit, nagyonig, meg addig, hogy hazudtunk reggel, hazudtunk �jjel, hazudtunk este. Ezt nem lehet f�lre magyar�zni. �s az�rt okozott ilyen d�bbenetet, mert aki csak sejtette mondjuk a jobboldalon, hogy igaz�b�l egy ilyen rendszerben �l�nk, az most abszol�t al�t�maszthatta, �s �gy l�tom, hogy a baloldal egy jelent�s r�sze is visszah�k�lt, mert mindig rem�lt�k, hogy az a Magyarorsz�g, akit �k a t�k�rben l�tnak, az szebb. De kider�lt, hogy nem szebb, s�t enn�l riaszt�bb, cs�ny�bb, mert m�g olyanok is akadnak, akik egy�bk�nt azt az arcot �s az �sz�di besz�det sz�pnek l�tj�k.

Rip.: - A kongresszus ut�n �n k�z�lte, hogy politikai innov�ic�ra van sz�ks�g. Ilyesmi az egy-k�t �vvel ezel�tti am�barendszer, vagy az, hogy a korm�nyf� blogozik, internetes napl�t vezet. Van-e ehhez hasonl� polg�ri kezdem�nyez�s?

K. L.: - Amikor a politikai innov�ci�r�l besz�ltem, akkor nem kommunik�ci�s innov�ci�t �rtettem alatta, mert az m�s. A blog bevezet�se az egy kommunik�ci�s innov�ci�. T�maszkodik az internet ny�jtotta lehet�s�gekre, abszol�t j�, lehet vele �lni, lehet j�l csin�lni, rosszul. De ez nem politikai innov�ci�. A politikai innov�ci� kapcs�n �n arra utaltam, hogy a magyar k�z�letet ma egy olyan politikai vita uralja, amelynek a l�nyege az, hogyan k�pzelj�k el az �llam szerepv�llal�s�t, meg egy�ltal�n a k�z�ss�gekneka szerepv�llal�s�t Magyarorsz�gon. A korm�nyoldal a b�lcsek k�v�t a p�nzben �s a piacban v�lte felfedezni, �s azt mondja, hogy l�tunk egy probl�m�t, akkor piacos�tsuk. Nem j�l m�k�dik a posta, privatiz�ljuk. Hogy az egy�b t�rsadalmi k�lts�gei micsod�k, hogy a kis post�kat bez�rjuk, senki nem foglalkozik vele. Vesztes�ges a M�V? Privatiz�ljuk... Nem j�l m�k�dik az eg�sz�sg�gy? Privatiz�ljuk. Nem m�k�dik a kult�ra? Piacos�tsuk. Amikor �n politikai innov�ci�r�l besz�lek, akkor azt gondolom, hogy meg kellene haladni ezt a vit�t. Mert t�l�nk nyugatra ma a jobboldalnak az az elk�pzel�se van a vil�gr�l, hogy igenis a k�zszolg�ltat�sok, a k�zj�sz�gok eset�ben, azoknak a szervez�s�n �l. A k�z�ss�geknek, �s az �llamnak nagyon komoly szerepv�llal�sa van. �s nem a piacos�t�sban l�tj�k ennek a lehet�s�g�t. Ak�r Merkelt, ak�r S�rk�zyt n�zz�k, ott bizony van egy ilyen �les fordulat, ami m�r meghaladja azt az elk�pzel�st, ami a piacos�t�s mindenekfelettis�g�be vetett hiten alapul. Ezt nem olyan egyszer� egy�bk�nt innovat�van megfogalmazni, mert ezek a gondolatok az �tlagember probl�m�j�t�l rendk�v�l messze esnek, m�g ha a probl�m�ik egy jelent�s r�sze ebbe gy�kerezik. Ugye Magyarorsz�gon a rendszerv�lt�s maga ennek a gondolatnak, teh�t a piacos�t�snak a jegy�ben fogant. �s egy bizonyos hat�rig ennek van is vitathatatlan l�tjogosults�ga, de mi m�r messze t�l vagyunk minden ilyen hat�ron. �s mint minden v�gletekig hajszolt ideol�gia, ez is �nmag�t falja fe l a v�g�n. Mert bizonyos k�zszolg�ltat�sokat, ha piacos�tunk, azok megsz�nnek k�zszolg�ltat�sok lenni. S�t az eredeti �rtelm�ket is elvesz�tik. Nem a p�nz a legfontosabb, mindenhat� �s mindenekfeletti �rt�km�r�. Van, ahol igen, de �n nem fogadom el azt, hogy ez kell, hogy az �let minden szegmens�t �thassa. Mert ez egy rendk�v�l elembertelenedett vil�ghoz vezet, �s nem j� az embereknek, nem j� a magyar k�z�ss�geknek, nem j� a nemzetnek.

Mv.: - Ma teljesen vil�gos, hogy ugyanaz a t�k�letes �llamcs�d van az orsz�gban, mint amit egy�bk�nt a k�d�rizmus egyszer m�r el�id�zett - �ll�totta a m�r emlegetett Fidesz-kongresszuson K�sa Lajos. A Polg�ri Sz�vets�g aleln�k�vel itt a Vas�rnapi �js�gban most Moln�r P�l besz�lgetett.