Reményik Sándor:
2007.06.05. 22:02
Mindent felírunk: a gúnyszót, a szitkot, És hordozzuk, mint fájó, büszke titkot.
Mindent felírunk: az elorzott kincset, A szöget, tövist, a börtönt, bilincset.
Mindent felírunk: sebet, lelkit, testit, A szégyen bélyegét, mely rajt' vereslik.
Mindent felírunk: a keservek kelyhét És lobogóink tiprott, tépett selymét.
Mindent felírunk: a nekünk fent baltát És álmunk megbolygatott nyugodalmát.
Mindent felírunk: a megfojtott szót És egyenként a sok-sok bujdosót.
Mindent felírunk: féltett asszonynépünk, Könnyünk és mindennapos rettegésünk.
Mindent felírunk: mindent, ami érték: Gazdag aranyát és szegény fillérjét.
Egy jó szót tolük megtanulunk végre, S majd: "Cine mintye" - megfizetünk érte!
1920 június 20.
|