2007. j�nius 6. Figyel�Net, MTI


Cser-Palkovics Andr�s �s Balsai Istv�n m�g m�jus 2-�n fordult az L�-hez a korm�nyzati negyed �gy�ben, mert szerint�k joggal lehet tartani att�l, hogy a k�zp�nzb�l tervezett, a val�s piaci �rat jelent�sen meghalad� kiad�ssal j�r� beruh�z�s megs�rti az �llami vagyonnal val� felel�s gazd�lkod�s k�vetelm�nyeit, �s ak�r h�tlen kezel�ssel is egy�tt j�rhat.

Az L� sz�viv�je k�z�lte: az �gy�szi t�rv�nyess�gi fel�gyelet a korm�nyn�l alacsonyabb szint� k�zigazgat�si szervek �ltal kibocs�tott jogszab�lyokra, tov�bb� "az �llami ir�ny�t�s egy�b jogi eszk�zeire, valamint e szervek egy�b �ltal�nos �rv�ny� rendelkez�seire �s e szervek jogalkalmaz�si k�r�be tartoz� egyedi d�nt�sekre terjedhet ki". �gy az �gy�szs�gi t�rv�nyess�gi fel�gyelet a korm�nyzati negyed l�trehoz�s�val kapcsolatos int�zked�sekr�l sz�l� korm�nyhat�rozatra nem terjedhet ki - mondta Borb�ly Zolt�n.

A legf�bb �gy�sz arra is felh�vta a k�pvisel�k figyelm�t, hogy az eml�tett korm�nyhat�rozat v�grehajt�s�ra, megval�s�t�s�ra vonatkoz� "konkr�t adat" nem �ll rendelkez�sre. A beruh�z�s m�g csak az el�k�sz�t�s st�dium�ban van, �gy a felel�s gazd�lkod�s �rv�nyes�l�s�t nem tudj�k vizsg�lni, arra jelen esetben az "�vegzseb t�rv�ny �ltal kib�v�tett hat�sk�rben az �llami Sz�mvev�sz�k jogosult".

Az �gy�szs�g b�ntet�jogi vonatkoz�sban is r�szletesen megvizsg�lta a beadv�nyt, "�m int�zked�s sz�ks�gess�ge jelen adatok alapj�n itt sem mer�lt fel" - mondta. A legf�bb �gy�sz arr�l is t�j�koztatta a k�pvisel�ket, hogy az �ltaluk agg�lyosnak �t�lt k�rd�sekben az �llami Sz�mvev�sz�knek lehet�s�ge van az ellen�rz�sre.