2007. szeptember 6. B.I.L. - Figyel�Net

H�ny reformot b�r el egyszerre Magyarorsz�g? - ez volt a k�zponti k�rd�se a Figyel� 50. sz�let�snapja alkalm�b�l rendezett, "A magyar gazdas�g 50 �ve - a Figyel� a magyar gazdas�gban" c�m� konferenci�n t�bb volt p�nz�gyminiszter vit�j�nak.

Minimumkonszenzus kell

Az �llamh�ztart�s helyzete �sszt�rsadalmi probl�ma, nem korl�tozhat� egyszer�en az egyens�ly k�rd�s�re - mondta a vita ir�ny�t meghat�roz� hozz�sz�l�s�ban Het�nyi Istv�n. A L�z�r-korm�ny idej�n, 1980 �s 1986 k�z�tt a p�nz�gyi t�rc�t ir�ny�t� k�zgazdas�gi szaktekint�ly szerint ez�rt legal�bb a politikai elitnek "minimumkonszenzusra" kell jutnia arr�l, hogy milyen �llamot (kicsit, nagyot, j�l�tit, stb.) szeretne.

Hetnyi �gy v�lte, a stabiliz�ci� n�h�ny �v ut�n t�rv�nyszer�en "kipukkad", mert a politika �tl�p rajta; saj�t p�ld�j�t id�zve eml�keztetett, hogy 1985-ben tan�csa ellen�re K�d�r J�nos a gazdas�g bels� keresletre alapul� dinamiz�l�sa mellett d�nt�tt, ami v�g�l megt�bbsz�r�zte haz�nk ad�ss�g�t.

Kevesebb t�bb volna?

F�kusz�lni kell a reformokat, mert kevesebb reformot hat�konyabban, t�bb t�rsadalmi t�mogatotts�ggal lehetne v�gigvinni - mondta hozz�sz�l�s�ban Varga Mih�ly. A Fidesz m�sodik embere, volt p�nz�gyminiszter nem hat�rozta meg, hogy p�rtja az eg�szs�g�gy, az oktat�s, vagy az �nkorm�nyzati rendszer �talak�t�s�ra koncentr�lna-e, de megism�telte: a korm�nyzat "hiteless�gi deficitj�vel" nem lehet a nagy �talak�t�sokat hitelesen v�gigvinni.

J�rai: kidobjuk ezt a korm�nyt

Eredend� b�nnek nevezte J�rai Zsigmond, hogy a Horn-korm�ny idej�n a mag�nos�t�s d�nt�en nem a t�zsd�n kereszt�l t�rt�nt. A f�l �ve lek�sz�nt jegybankeln�k szerint egy "rabl�banda r�telep�lt az orsz�gra", �s most "a piac szerepl�i rabolnak int�zm�nyesen". J�rai a bor�s helyzetk�p ellen�re optimista: "kidobjuk ezt az eg�szet, azut�n csin�lunk egy rendes gazdas�gpolitik�t" - mondta a volt t�zsdeeln�k�k besz�lget�se sor�n a nemzeti bank el�z� vezet�je.

Az Orb�n-korm�ny volt p�nz�gyminisztere arra is figyelmeztette a mostani kabinetet, hogy 2009-ig az uni�s t�mogat�ssal megval�sul� fejleszt�sek hat�sa alig �rz�dik majd, �gy szerinte t�v�t, hogy a kabinet ett�l v�rja a gazdas�g �l�nk�l�s�t.

Csak a teljes �llamh�ztart�si reform akad�lyozhatja meg, hogy a deficit id�r�l id�re �jratermel�dj�k - indokolta a korm�ny reformbuzgalm�t Draskovics Tibor, korm�nyzati koordin�ci��rt felel�s t�rca n�lk�li miniszter.

A kor�bban a p�nz�gyi t�rc�t is ir�ny�t� politikus saj�t k�zigazgat�si reformtapasztalatait �gy �sszegezte, hogy minden szegmensben kell olyan szerepl�, amely abban �rdekelt, hogy min�s�gi szolg�ltat�st ny�jtson, k�lts�ghat�konyan. Ilyen szerepl� hi�ny�ban ugyanis az adott alrendszer t�rv�nyszer�en pazarl�v� v�lik - v�lte Draskovics.

Meg kell gy�zni a m�di�t

A korm�nynak nagyon pontosan fel kell m�rnie, h�ny reform v�gig vitel�re van ereje - v�lte Het�nyi Istv�n, aki szerint a mindenkori kabinetek hajlamosak erej�ket t�lbecs�lni �s a b�rokr�cia befoly�s�t alul�rt�kelni.

A volt miniszter fontosnak tartja, hogy az �talakul�s sikere �rdek�ben a korm�nyzat k�ss�n "�rtelmes sz�vets�get" a m�di�val, mert a t�rsadalmi �rtetlens�g mellett a reform befejez�s�re csek�ly az es�ly. Az oktat�shoz nem �rtek, az eg�szs�g�gyi reform "f�ler�s" - mondta Het�nyi.

Konszenzusos hangulat

A kevesebb reform mellett �rvelt Kupa Mih�ly, az Antall-korm�ny m�sodik p�nz�gyminisztere is, aki felvetette: a politikai elit elfogadhatna egy stabilit�si programot, amely adminisztrat�v eszk�z�kkel korl�tozn� a mindenkori kabinetek szabads�g�t a b�dzs� k�sz�t�sekor.

Kupa szerint el� kellene �rni, hogy a k�lts�gvet�s els�dleges egyenlege pozit�v kell, hogy legyen; hogy az �llamad�ss�g GDP-ar�nyosan nem n�velhet�; valamint kiad�si plafonokat is meg kell hat�rozni bizonyos t�telekhez. Az �tletet Draskovics Tibor �s Varga Mih�ly egyar�nt t�mogatta, csak�gy, mint p�rtjaik a legut�bbi, az �llamf� jelenl�t�ben tartott �tp�rti egyeztet�sen.