2007. szeptember 6. B.I.L. - FigyelőNet

Hány reformot bír el egyszerre Magyarország? - ez volt a központi kérdése a Figyelő 50. születésnapja alkalmából rendezett, "A magyar gazdaság 50 éve - a Figyelő a magyar gazdaságban" című konferencián több volt pénzügyminiszter vitájának.

Minimumkonszenzus kell

Az államháztartás helyzete össztársadalmi probléma, nem korlátozható egyszerűen az egyensúly kérdésére - mondta a vita irányát meghatározó hozzászólásában Hetényi István. A Lázár-kormány idején, 1980 és 1986 között a pénzügyi tárcát irányító közgazdasági szaktekintély szerint ezért legalább a politikai elitnek "minimumkonszenzusra" kell jutnia arról, hogy milyen államot (kicsit, nagyot, jólétit, stb.) szeretne.

Hetnyi úgy vélte, a stabilizáció néhány év után törvényszerűen "kipukkad", mert a politika átlép rajta; saját példáját idézve emlékeztetett, hogy 1985-ben tanácsa ellenére Kádár János a gazdaság belső keresletre alapuló dinamizálása mellett döntött, ami végül megtöbbszörözte hazánk adósságát.

Kevesebb több volna?

Fókuszálni kell a reformokat, mert kevesebb reformot hatékonyabban, több társadalmi támogatottsággal lehetne végigvinni - mondta hozzászólásában Varga Mihály. A Fidesz második embere, volt pénzügyminiszter nem határozta meg, hogy pártja az egészségügy, az oktatás, vagy az önkormányzati rendszer átalakítására koncentrálna-e, de megismételte: a kormányzat "hitelességi deficitjével" nem lehet a nagy átalakításokat hitelesen végigvinni.

Járai: kidobjuk ezt a kormányt

Eredendő bűnnek nevezte Járai Zsigmond, hogy a Horn-kormány idején a magánosítás döntően nem a tőzsdén keresztül történt. A fél éve leköszönt jegybankelnök szerint egy "rablóbanda rátelepült az országra", és most "a piac szereplői rabolnak intézményesen". Járai a borús helyzetkép ellenére optimista: "kidobjuk ezt az egészet, azután csinálunk egy rendes gazdaságpolitikát" - mondta a volt tőzsdeelnökök beszélgetése során a nemzeti bank előző vezetője.

Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere arra is figyelmeztette a mostani kabinetet, hogy 2009-ig az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések hatása alig érződik majd, így szerinte tévút, hogy a kabinet ettől várja a gazdaság élénkülését.

Csak a teljes államháztartási reform akadályozhatja meg, hogy a deficit időről időre újratermelődjék - indokolta a kormány reformbuzgalmát Draskovics Tibor, kormányzati koordinációért felelős tárca nélküli miniszter.

A korábban a pénzügyi tárcát is irányító politikus saját közigazgatási reformtapasztalatait úgy összegezte, hogy minden szegmensben kell olyan szereplő, amely abban érdekelt, hogy minőségi szolgáltatást nyújtson, költséghatékonyan. Ilyen szereplő hiányában ugyanis az adott alrendszer törvényszerűen pazarlóvá válik - vélte Draskovics.

Meg kell győzni a médiát

A kormánynak nagyon pontosan fel kell mérnie, hány reform végig vitelére van ereje - vélte Hetényi István, aki szerint a mindenkori kabinetek hajlamosak erejüket túlbecsülni és a bürokrácia befolyását alulértékelni.

A volt miniszter fontosnak tartja, hogy az átalakulás sikere érdekében a kormányzat kössön "értelmes szövetséget" a médiával, mert a társadalmi értetlenség mellett a reform befejezésére csekély az esély. Az oktatáshoz nem értek, az egészségügyi reform "félerős" - mondta Hetényi.

Konszenzusos hangulat

A kevesebb reform mellett érvelt Kupa Mihály, az Antall-kormány második pénzügyminisztere is, aki felvetette: a politikai elit elfogadhatna egy stabilitási programot, amely adminisztratív eszközökkel korlátozná a mindenkori kabinetek szabadságát a büdzsé készítésekor.

Kupa szerint elő kellene írni, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege pozitív kell, hogy legyen; hogy az államadósság GDP-arányosan nem növelhető; valamint kiadási plafonokat is meg kell határozni bizonyos tételekhez. Az ötletet Draskovics Tibor és Varga Mihály egyaránt támogatta, csakúgy, mint pártjaik a legutóbbi, az államfő jelenlétében tartott ötpárti egyeztetésen.