|
Fotók: Adnrejkovics János
Utolsó modósítás: 17:06
A polgármester javaslatot tett újabb napirendi pont felvételére az eddigiek mellé, ez pedig az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletet módosítása.
A közművelődési intézményrendszer átszervezéséről, racionalizálásáról szóló előterjesztéshez Békési Elemér tett szóbeli kiegészítést. Ez elsősorban azokat a pontosításokat tartalmazza, amelyeket a jogi bizottság tett az anyag tárgyalásakor. Veréb József a kulturális, Bihari Albert a jogi bizottság álláspontját ismertette, mindkettő támogatja az előterjesztést.
Nagy Károly (Fidesz) kért elsőként szót. Arra volt kíváncsi, milyen felmérések előzték meg az átszervezést? Az a gyanúm - mondta -, itt is ugyanaz lesz, mint az iskoláknál, tényleges felmérés nem lehetett előtte.
Kifogásolta: többszöri nekifutásra kerül ismét napirendre a téma, mégis csak most először tartalmazza az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Nyíregyházi Közművelődési tanács állásfoglalását.
Márföldi István (Fidesz): Nem kevés a 20 százalékos létszámleépítés. Eddig a városvezetés ezt a jelentős létszámot feleslegesen foglalkoztatta ezen a területen?
Ajtay-Horváth Magda (Fidesz): Miért az előtt írják ki a pályázatot az új intlézmény vezetői posztjára, mielőtt a közművelődési koncepció elkészülne?
Vinnai Győző - aki már korábban, a napirendi pontok szavazásakor szót kért egy más - jósavárosi - témában, de Csabai Lászlóné éppen azért vonta meg tőle a szót, mert nem a témához szólt, most újra szót kért, mondván: szerinte a polgármester fél a nyilvánosságtól, hiszen őt a városlakók bíztak meg azzal, hogy kérdezze meg a városvezetést egy adott témakörben. Kérdezte: Mikor teheti meg?
Csabai Lászlóné: Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző napon kell eljuttatni a város vezetéséhez. A közgyűlés napirendjének végén bárki bármilyen témában hozzászólhat.
Tirpák György (Fidesz-KDNP): Mire akarják használni Oroson a fiókkönyvtár megüresedő helyiségét? Hol lesz a helye az iskolában, hiszen kevés a tanterem.
Békési Elemér, a humán iroda vezetője válaszában elmondta: voltak korábban is felmérések, vizsgálatok. Integrációról van szó, nagyon sok párhuzamosság elkerülhető lesz ezután, három intézmény egy vezetővel fog működni. Kisebb létszámmal, hatékonyabban fog működni a szervezet.
Nagy László, a Móricz Zsigmond Könyvtár igazgatója elmondta: nagyon jó példák vannnak a városban fiókkönyvtáraisk
Tirpák György azzal érvelt: fűtési szezonban havi 10, azon kívül 3 ezer forint az orosi fiókkönyvtár működési költsége. Ezért kár elköltöztetni innen.
Nagy Károly: felmérni nem lehet azt, ami még nincs. Elmondta azt is: a sóstóhegyi közművelődési tér eddig egy fillért nem kapott.
Hajzer László: Amikor osztogatnak, jót tesznek, előterjesztő a polgármester. Amikor átszervezésről van szó, feltűnnek az irodavezetők. Ilyen horderejű kérdéseknél nem kellene az irodavezetők szakmai köpenye mögé bújni, hanem vállalni a döntést.
Csabai Lászlóné: Pénteken nekem szólt Hudákné, László Géza utalni fogja az 500 ezer forintot a sóstóhegyi közművelődési térnek. Nem tudtam, hogy nem utalták át, ha hamarabb szól, hamarabb megtörténik. Az orosi könyvtár hasznosításáról ki fogjuk kérni a részönkormányzat véleményét, nincs elképzelésünk a hasznosításra. A polgármester Hajzer Lászlónak az alábbi választ adta: Miután még új képviselő, nem tudhatja, de valószínűleg a megyei közgyűlésben is ez volt a rend: a polgármester általában rendeleteket, költségvetést, koncepciókat és szabályzatokat, az alpolgármesterek a hatáskörükbe tartozó, hosszabb távra meghatározó előterjesztéseket jegyzik.
Vinnai Győző: Hiányzik az előterjesztésből a szakmai koncepció. A végre megkapott minisztériumi állásfoglalásban az szerepel, hogy semmivel nem ért egyet a minisztérium. Nyolc álláshely szűnik meg, 8 embert vonnak ki egy kaotikusan működő rendszerből. Eljutott hozzám egy információ: ha ilyen jellegű leépítés történik a gazdasági poszton, működésképtelenné válik a művelődési központ. Szakmai grémiumokkal nem tárgyalták meg - fűnyíró elv érvényesül, pénzt vonnak ki a kultúrából. Arcátlannak tartjuk azt az érvelést, hogy szakmaibb, ahtékonyabb, jobb lesz. Nem tudjuk támogatni az előterjesztést.
Hajzer László: Megszoktam már, hogy polgármester asszony mindig elnéző mosollyal kioktat, majd megtanulja ez a kis balga fideszes képviselő. Itt ez a szokás, itt az terjeszti elő. Ott ül a jobbján a jegyző, ő a törvényesség őre, a polgármester asszony laikus elem ebben a rendszerben, a jegyző elolvashatná az SZMSZ-ből, ki egy-egy téma előterjesztője. A jelenlegi előterjesztés tartozhatna a polgármesterre is. Ne tegyünk úgy, mintha ez Békési Elemér előterjesztése lenne. Egészen megmagyarázhatatlan viszonyrendszert alakítana ki, ha ezzel az előterjesztéssel a polgármester nem értene egyet. Ez a várost vezető koalíció előterjesztése. Nemcsak a népszerű, hanem a népszerűtlen előterjesztéseket is a polgármesternek kellene ellenjegyeznie. Jó szándékkal teszem a hozzászólásomat. Ne tegyük ki a köztisztviselőket annak, hogy létszámcsökkentést terjesszenek elő, vállalja ezt a politika.
Dr. Szemán Sándor jegyző elmondta: nem tiszte politikai vitában részt venni. Az SZMSZ-ből idézett, mi vonatkozik az előterjesztésekre, majd hozzátette: szokásjog alapján jár el a testület, de törvényesen.
Nagy László: nem az alapján vállal valaki egy előterjesztést, hogy népszerű-e vagy sem. Elismeréssel szólt a közművelődési intézményekben folyó munkáról. De azt is elmondta: a művelődési központban megállt picit az idő. De megvan az az erő, ami a koordinációt készíti elő. Most két műsorfüzet készül, kiad egyet a művelődési központ, egy másikat a lakókörzeti művelődési házak.
Szokol Tibor (MSZP): a cél a fontos. Egy tartalmában jobb kultúra valósuljon meg Nyíregyházán. A rendszerváltás óta nagyon sok város, falu kultúrájában sérült. Nyíregyházán ez nem így van. Azon a Nyíregyházán, ahol sajátos a településszerkezet, s gondolunk arra, hogy egy-egy településrészen legyen egy ember, aki a kultúra közvetítéséről gondoskodik, azt jelenti: egységes szemléletet akarunk. Szeretném, ha egyszer lenne egy rendezvénynaptár, ahová a Nyíregyházát érintő valamennyi rendezvény befut. Regisztrál. És akkor nem fordulhat elő, hogy egyszerre öt helyre kell szaladni, annyi a program. Erősödjön a rendszer, fiatalok kerüljenek be, mert vannak emberek, akik megfáradtak - ezt is el kell mondani. És miért nem lehet elfogadni, hogy a gazdasági munkát egy ember - megfelelő ellenőrzés mellett - el tudja látni. Ez az előterjesztés ésszerű, támogatni fogjuk.
Jászai Menyhért: Nyírszőlősi szemmel a település kap egy lehetőséget. Bár az iskola sokat tett a kultúráért. Szeretnék pozitív diszkriminációt kérni Nyírszőlősnek.
Csabai Lászlóné példák hosszú sorával cáfolta azt az állítást, hogy a város kevesebbet költene kultúrára, miközben emlékeztetett arra, hogy volt olyan közgyűlés, amelyik a művelődési központ eladását fontolgatta, mondván, nem tudja fenntartani.
Elmondta: létrejött a Barbizon szabadtéri színpad, felépült az új Móricz Zsigmond Könyvtár, amiért még ma is kapja a szemrehányó leveleket, miközben a könyvtár nagyon fontos közművelődési feladatokat lát. Elmondta még:
- Örülünk, hogy egy új főiskolai infrastruktúra. alakult ki, melyben olyan rendezvények is vannak, a melyek a városlakókat is szolgálják. A Bessenyei aula, az új konferenciaközpont, a Zilahi terem - mind alkalmas rendezvények befogadására, szervezésére. Arról beszélni, hogy tönkretettük a város közművelődését, amikor ez a város volt az, amelyik a legnehezebb időszakban felvállalta, hogy önálló intézményként létrehozza a Cantemus kóruscsaládot? Nem szeretnék emlékeztetni arra, hogy volt olyan képviselő, aki az iskolát nem akarta megépíteni. Ma: büszkék lehetünk rá, ez az komolyzene nyíregyházi fellegvára. A Vikár Sándor Zeneiskolára ugyancsak büszkék lehetünk, nincs olyan hét, amikor ne tartanának itt valamilyen előadást.
Művészeti szakközépiskola sokszínűségével biztosít lehetőséget.
Nemcsak az önkormányzathoz kapcsolódó kulturális intézményekről kell szólni, hanem a magánszféra is: elég a Bihari tanyáról, a juhász találkozóról, a plázáról beszélni, a borfaluról, amelyek nem az önkormányzat finanszírozásában történnek. A Korzó legfelső szintjén konferenciaterem lesz, pénteken avattuk az erdőben a körszínt. Ha összerakjuk ezeket a programokat, akkor a műv-re sem létszámban, sem pénzben nemhogy kevesebbet költ a város, hanem, többet. Új szereplők vannak. Nem az a feladat, a művházba milyen rendezvényt hozzunk, hanem a mások - Mandala, Nyírség Táncegyüttes, stb. - által is szervezett, színvonalas előadásoknak, hogyan tudjunk teret biztosítani.
Az Agora program lehetőséget ad a művelődésiház átépítésére, felújítására, új tartalommal való megtöltésére. Muitán a brüsszeli pályázatot még nem írták ki, nincs értelme felülvizsgálni a művelődési koncepciónkat. Ha az eldől, minden civil kezdeményezést felhasználva újragondoljuk. Amikor a város 2007-2010-es programjáról beszéltünk, azt szeretnénk, hogy mindenhol legyen felelős ember, aki a civil kezdeményezéseket felkarolja, a művelődést szervezi, segít az ott lakóknak, hogy problémáikkal közvetve vagy közvetlenül eljussanak a polgármesteri hivatalhoz.
Békési Elemér: egységes városi intézmény létrehozása a célunk, nem a művelődési központ tevékenységének bővítése. Ma rengeteg a párhuzamosság. Sokszor a színvonalas rendezvény, kiállítás szorul ki a belvárosból, sokkal jobb lenne, ha színvonalas teljes programfüzetet adna ki a város, nem forgácsolódna szét az információ sem.
Tirpák György továbbra is a fiókkönyvtár megtartása mellett érvelt, a jelenlegi helyén. Azt is felajánlotta, a havi rezsijét képviselői tiszteletdíjából fizeti. Átnyújtotta a lakókörzetében gyűjtött 294 aláírást tartalmazó jegyzéket, melyben az orosiak tiltakoznak az ellen, hogy a fiókkönyvtárat az iskolába költöztessék. Csabai Lászlóné módosító indítványként szavaztatta meg Tirpák György javaslatát, ám 15 igen, 14 nem szavazattal, 5 tartózkodással nem kapott többséget.
Az előterjesztésről szóló eredeti előterjesztést kisebb pontosításokkal 19 igen, 14 nem, 1 tartózkodással elfogadták.
Húsz hektáros területet szerzett meg csere révén a sóstói erdőből egy vállalkozó. A FEFAG üdülő és az Erdőalja utca közötti területen luxusvillát és helikopterleszálló pályát akar építeni, a hírek szerint már termálkutat is furatott. A rendezési terv szerint nyaralót építhetne oda, ő viszont szeretné, a lakóházzá minősítést.
A településrendszéssel összefüggő szerződések közül ez az egy az, amelyik komoly vitát váltott ki a testület ülésén,. hiszen Sóstó frekventált területének magántulajdonba kerüléséről van szó.
Hajzer László több kérdést is feltett, egyebek mellett olyanokat, amelyeket maga is furcsának tartott: vajon lehet-e házat építeni a Margitszigetre. Vagy a sóstói tavon a szigetre.
Nagy Károly: Meglepett, hogy a sóstói erdőből egy jelentős terület magántulajdonban van. Sosem hallottam róla. Húsz hektárt szerzett meg a tulajdonos a Nemzeti Földalapon keresztül csereberével. Kérdésem: van-e érvényes védelem a sóstói erdőre. Előfordulhat-e, hogy a villa felépítése után a húsz hektárt körbekeríti, és elzárja?
Márföldi istván arra volt kíváncsi: az illető mikor vette meg a területet. Tudott-e arról az önkormányzat, hogy eladják? Miért nem volt kifüggesztve a hivatalban? Miért nem vette meg a város? Milyen a besorolása?
A kérdésekre Veres István főépítész adott választ. Elmondta: 2005-ben csere révén került magántulajdonba a terület, erről tudomásunk nem volt. A csere a magyar állammal történt. Akkor szereztünk róla tudomást, amikor be szerették volna építeni. Védelem alatt még nincs az erdő, de ebben az előterjesztésben bennevan, ez csak önkormányzati védettséget jelent majd. A besorolása szerint most egészségügyi erdő, ahová egyébként lehet lakást is építeni. Az erdőn át (a Fefag bejáratánál) vezet egy dűlőút, ezen keresztül megy a város kótaji vízvezetékhálózata, amelynek szolgalmi jogát a Nyírségvíz Rt. számára még nem jegyezték be, bár már kérte a szolgáltató. Vagy az lesz, hogy a tulajdonos terhére arrébb megépül a vezeték, vagy bejegyzik a szolgalmi jogot, hiszen bármi gond van, a Nyírségvíz számára hozzáférhetővé kell tenni a területet. Szeretné azonban az önkormányzat a területet gazdasági erdőbe átsorolni, mert az egészségügyi erdőben 1, míg a gazdasági erdőben 0,5 százalkékot lehet beépíteni.
Tirpák György: A családi villa építése mekkora erdőterület kiirtását jelenti?
A válasz: maximum kétezer négyzetméter.
Nagy Károly: Igaz-e, hogy ott termálkutat fúrt a tulajdonos? Többen látták a gőzt. Nem sérti-e ez a sóstói fürdő vízkivételét?
Csabai Lászlóné: Amikor megtudtam a cserét, ellenvéleményt tettünk, nem fogadták el - gazdasági erdőből gazdasági erdőbe cserélt. Nagyobb területet kapott a földalap, mint amennyit a tulajdonos kapott érte. Elmentem addig a határig, ameddig el lehetett menni. Nem volt kiírva eladásra, mert nem volt eladás, hanem csere. Kb. fél éve húzom ezt a dolgot, kértem, a kollégák menjenek el addig a határig, ameddig lehet, a képviselő testület pedig döntsön. Tudni kell: a jelenlegi törvények értelmében ez a ház a hozzájárulásunk nélkül is megépülhet. Csak nem családi ház lesz, hanem üdülő. Kicsit rosszabb helyzetben, mert a vízvezeték miatt az építési terület kicsit arrébb kerül. Egyik esetben üdülési, másik esetben luxusadót kell fizetni.
Kérdés tehát: amit úgy tűnik, nem tudunk megakadályozni, fordítjuk-e abban a helyzetbe, hogy ez a városnak hasznot hozzon. Nem örülök a dolognak, úgy gonmdolom, rosszat tett, magának is rosszat tett a vállalkozó. De jobb, hogy nyilvánosságra került, minthogy suttyomban térténjen bármiféle lépés. Szíve szerint szavazzon mindenki.
Elhangzott az is: a tízmillió forintot, amit a vállalkozó ad, Sóstó központjának fejlesztésére, pályázati önerőnek szeretnék felhasználni.
Márföldi István: mezőgazdasági terület esetében tulajdonosváltáskor van-e kifüggesztési kötelezettség vagy sem? Erre kérek határozott választ. Gazdasági erdővé való nyilvánítása mit jelent majd. Ha egy gazdaságivá nylvánított erdőt a tulajdonos máshol pótol akkor utána arra használja, amire akarja? Szerintem ha védeni akarjuk az erdőt, nem egészen jó kategória.
Vinnai Győző: Polgármester asszony azt mondta, szíve szerint szavazzon mindenki. Ezért kérem a név szerinti szavazást. Tisztelettel arra kérjük képviselőtársainkat is, hogy támogassák ezt a javaslatot.
Hajzer László: A tókuckóban szerettük volna rendőr szakközépiskolának megvenni, még az első ciklusban. Mádi László polgármester akkor azt mondta: barátok maradunk, de rendőrcsizma nem való a Blaha Lujza sétányra. Az erkölcsnek jelentősége van. A sóstói erdőbe nem való néhány dolog. Nyíregyháza szépségét a sóstói erdő adja. Ha megengedjük azt, hogy ranchok, helikopter-leszállók épüljenek, akkor ez sérül.
Semmi bajom a polgárral, aki így jár el, a saját érdekében teszi. Nem bánnám persze, ha idetelepítené a cégeit, és itt fizetne adót. A sóstói erdő nem erre a célra való. Onnantól kezdve a fiatalok már nem tudnak sétálni az erdőben. Nem lehet a terasztól száz méterre családi házat és helikopterleszállót építeni. A polgár nem tehet erről, de az ÁPV Rt. és a magyar állam igen. Ez egy méltatlan állapot.
Lengyel Károly: Ebben az országban egy rendszerváltásra szavaztunk, kapitalizmus van. Roppant laikus emberként, a fiatal generáció tagjaként azt gondolom: embereknek joguk van meggazdagodni ebben az országban, a normálisnál nagyobb, luxusvillákat építeni. Egyezségre kell jutnunk a tulajdonossal, hogy a sóstói erdőt meg tudjuk védeni.
Jánócsik Csaba: a városfejlesztési bizottság döntését nem szoktam magyarázni. Most megosztott volt a társaság. Ha nem támogatjuk a főépítész javaslatát, magunkat hozzuk még nehezebb helyzetbe.
Márföldi istván: Az adóra vonatkozóan Hajzer lászló megadta a választ.
Szokol Tibor szünetet kért, hogy frakciójával megtárgyalhassa a szavazás módját. Bihari Albert elmondta: adásvételnél igen, cserénél és ajándékozásnál nem kell kifüggeszteni az értesítést a tulajdonosváltásról. A testület szünetet tartott, majd azután szavazott az előterjesztésben szereplő megállapodás-tervezetekről. A testület elfogadta a Barbizon bővítéséről szóló megállapodás-tervezetet egyhangú szavazással, 35 igennel.
Közben az is kiderült, igaz a hír, miszerint termálkutat furatott a vállalkozó, igaz, a FETIKÖFE adott rá engedélyt.
A közgyűlés szünetében próbálták telefonon keresni a tulajdonost, ám nem sikerült elérni. Arról döntöttek: tovább folytatják az egyeztetéseket a telek tulajdonosával..
A képviselők most Örökösföld mellett két új focipálya kialakításáról tárgyalnak.
Az építészeti örökség védelméről szóló rendelet módosításáról előterjesztést vitatott meg a testület. Az írásos anyagban az szerepel, hogy bontás után a Bethlen Gábor utcai új épületen a régi épületre utaló emléktáblát kell elhelyezni. (Ilyenre egyébként már korábban is volt példa.)
Palicz György: sorra tűnnek el a védett homlokzatú épületeink, egyszer bomba robban ott, máskor valami más. Jobban kellene ezekre az épületekre vigyázni. Nemrég lebontották a legelső nyíregyházi kórházat is, nem lett volna szabad.
Szokol Tibor javaslata: az épület korábbi képe dombormű formájában jelenjen meg. Ezt gondolom a Rákóczi utcai kórház-épületről, és a szóban forgó épületről is.
Felébermann Endre: sokáig ellenálltam és tiltakoztam a régi kórház megmentése érdekében, végül beadtam a derekamat, mert arról volt szó, hogy az épület homlokzata visszajön az új épületben. Most kiderült, egy üzletr épül ott. Most nem fogom beadni a derekamat. Hogyan fog illeszkedni az elképzelt sarokház a Bethlen Gábor utca 71. és 73. szám alatti épülethez. Ha eddig nem talált vevőre, tessék csökkenteni az árát, hátha akkor már megéri felújítani.
Nem javaslom a védettségről való levételét.
Veres István: az értékek védelmét fontosnak tartom, de ez az épület már az enyészeté lesz.
A testület azonban az előterjesztést nem fogadta el: 13 igen, 4 nem 16 tartózkodás mellett az épület fennmaradása mellett döntött.
Ülése befejező részében a Nyíregyháza településrendezési terveinek felülvizsgálatáról szóló előterjesztést vitatja meg a testület.
A közgyűlésről Cservenyák Katalin tudósított |
AJÁNLOM AZ OLDALT
